Huszonegy éve emlékezünk hazánkban február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira. Hogy miért éppen ezt a napot jelölte ki a magyar törvényhozás az emléknapnak, hogy ki tekinthető a kommunizmus áldozatának, és hogy korunk emberének emlékezetében miként van jelen az államszocializmus emléke, arról Miklós Péter történészt kérdeztük.
– 1947. február 25-én a Magyarországot megszálló szovjet csapatok egyik egysége elrabolta és a Szovjetunióba hurcolta az 1945-ös választásokon, a szavazatok csaknem 60 százalékának megszerzésével győztes kormányzó polgári erő, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt. Ez az esemény jól mutatja, hogy addigra már Magyarországon jórészt megszűnt a jogállamiság, valamint a politikai és a jogszolgáltatási függetlenség. Emellett rávilágít arra is, hogy a megszállók és kommunista kiszolgálóik gyakorlatilag azt csinálnak az országgal – és annak legitim politikai vezetőivel, mint Kovács Bélával – amit akarnak – mondta el kérdésünkre Miklós Péter címzetes egyetemi tanár, a hódmezővásárhelyi Emlékpont szakmai tanácsadója, a 20. századi magyar történelemmel foglalkozó könyv szerzője.
Délmagyarország, 2021. február 25.