Akik emberségrõl mutattak példát egy embertelen korbanA Vészkorszak embermentõirõl nyílik kiállítás vasárnap a Zsinagógában Január 27-én, a hírhedt auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának napján világszerte a holokauszt áldozataira emlékezünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott emléknapon Emberségrõl példát… címmel nyílik idõszaki kiállítás vasárnap délután 4 órakor a Zsinagógában. A kiállítás tablói azokról az ismert diplomatákról és hétköznapi hõsökrõl szólnak, akik emberségbõl, bátorságból és tisztességbõl példát mutattak és mentették az üldözötteket a vészkorszak idején. A lengyelországi Oszwieczim (német nevén Auschwitz) melletti “halálgyár-komplexumot” a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki, itt építették fel az elsõ gázkamrákat. Az iparszerû gyilkolás programszerû megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. 1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. A haláltábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthetõ a legnagyobb magyar temetõnek. 1945. januárjában a front közeledtével több, mint 58 ezer foglyot indítottak halálmenetekben Németország felé. 1945. január 27-én, amikor a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer “emberi roncsot”, többségében végsõkig legyengült nõket és gyerekeket találtak ott. Az Egyesült Nemzetek Szervezete január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját a Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapjának nyilvánította 2005. november 1-jén. A hódmezõvásárhelyi zsinagógában január 27-én, vasárnap délután 4 órától emlékeznek a Shoa áldozataira. Köszöntõt mond Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetõje, a zsidó mártírokra Dr. Erdélyi Miklós, a hitközség elnöke emlékezik. Az embermentõk elõtt tisztelgõ kiállítást Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetõje nyitja meg. A kiállított tablók az embermentésben résztvevõ több mint harminc személy, köztük Raoul Wallenberg svéd diplomata, Karády Katalin színész, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, Ocskay László honvéd százados áldozatos tevékenységérõl emlékeznek meg. A vészkorszak idején is voltak emberek – magyarok és külföldiek -, akik emberek maradtak az embertelenségben, és akár saját életük kockáztatásával is mentették az üldözötteket. Voltak akik felemelték hangjukat a bûnök ellen, segítõ kezet nyújtottak az rászorulóknak: élelemmel, hamis személyi iratokkal látták el vagy épp bújtatták õket. A diplomaták védleveleket bocsátottak ki, “védett házakat” állítottak fel. Az “Igaz Emberek” áldozatos tevékenysége eredményekképpen több ezer honfitársunk menekült meg a biztos haláltól.
