Egy bezárt kiállítás margójáraHézsõ Ferenc festõmûvész 75. születésnapja alkalmából nyílik kiállítás az Emlékpontban Elsõ, saját költségén létrehozott önálló kiállítását idõ elõtt bezárták 1967-ben, hogy egy érdektelenségbe fulladó tárlatot rendezzenek egy Szárján nevû örmény festõnek – derült ki több ügynökjelentésbõl. A 75. születésnapját szombaton ünneplõ Hézsõ Ferenc Munkácsy-díjas festõmûvésznek január 26-án 11 órakor a hatvanas-hetvenes években készült és az ominózus elsõ tárlatán is szereplõ alkotásaiból nyílik kiállítása az Emlékpontban. A kommunista diktatúra idõszakával foglalkozó közgyûjtemény történésze, Mészáros Tamás a tavalyi nagy sikerû Megfigyelt mûvészet kiállítás kutatásai közben bukkant rá ½Joó János½ és ½Szabó Gáspár½ fedõnevû ügynökök jelentései között a bevezetõben már említett kiállítászárás sztorijára. A jelentésekbõl kiviláglik, hogy a mûvésztársak, Fejér Csaba és Németh József mélységes felháborodásuknak adtak hangot, hogy a késõbbi Tornyai-plakettes és Munkácsy-díjas Hézsõ elsõ egyébként se túl hosszú idõtartamú kiállítását megrövidítették. A Tornyai-múzeum legendás igazgatója, Dömötör János még Moszkvával is beszélt az ügyben, mindhiába. A két mûvész éles hangon elítélte a pártbizottság ½partizánakcióját½, sõt Németh József kijelentette, hogy azért hozták vissza a szovjet határról Martirosz Szárján kiállítását a pártfunkcionáriusok, hogy jófiúnak tûnjenek a magasabb rangú elvtársak szemében. A jelentésekbõl az is kiderült, hogy alig voltak mûvész pedig egy sem a megnyitón, pedig Vásárhelyen minden kiállítás kiemelt eseménynek számít(ott). Az ügynöknek az volt az érzése, hogy tüntetõleg maradtak el az emberek. Hézsõ Ferenc Alföld címû festménye elõtt(Fotó: MTI, Kelemen Zoltán Gergely) Az Emlékpont legújabb, Hézsõ Ferenc munkássága elõtt tisztelgõ idõszaki kiállításán a falakra került néhány, az idõ elõtt bezárt kiállítatáson is szerepelt mûve a 75 éves festõmûvésznek. Hézsõ 1962-ben végzett a Képzõmûvészeti Fõiskolán. Kezdettõl fogva tagja volt a Vásárhelyi Mûvésztelepnek. 1966 és 1975 között a Bethlen Gábor Gimnáziumban, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola Rajz Tanszékén tanított 1975 és 2005 között, melynek két évtizeden át tanszékvezetõje is volt. Mûvészete a vásárhelyi és az alföldi népélet iránt elkötelezett. Tiszteli a helyi képzõmûvészeti hagyományt, de formailag nem követõje senkinek. A pusztulásra ítélt tanyavilágot, a külsõ kényszerek hatására megváltozott tanyai életformát újszerûen jeleníti meg. Sajátos szimbólumrendszert teremtett, mellyel saját elmondása szerint ½pofán akarja vágni½ képei nézõit. Munkásságát több díjjal, többek között Tornyai-plakettel és Munkácsy-díjjal is elismerték. Hézsõ Ferenc jubileumi kiállítása a mûvész születésnapján, január 26-án, szombaton 11 órakor nyílik meg az Emlékpont Galéria idõszaki kiállítótermében. A vendégeket Blazovich Péter intézményvezetõ köszönti, a kiállítást Szuromi Pál mûvészeti író nyitja meg. A vernisszázson közremûködik Láda Flóra népdalénekes.
