ArchívumHírekHírek 2014

Holokauszt konferencia

Történelemtudományi konferenciát rendeztek Hódmezõvásárhelyen A helybéli zsidóság elhurcolásának hetvenedik évfordulója alkalmából hétfõn történelemtudományi konferenciát rendeztek az Emlékpontban. Marjanucz László történész elõadásában elmondta, hogy Hódmezõvásárhelyen a 18. század második felétõl mutatható ki a zsidóság közösségi jelenléte. 1848-ban már 129 zsidó család, csaknem hétszáz ember élt a mezõvárosban. A kiegyezés után elhárultak az akadályok a polgárosult fejlõdés útjából, lehetõvé vált a helybéli zsidóság társadalmi és gazdasági elõrelépése. Az anyagi és a személyi biztonság kialakulása mellett megkezdõdött az asszimiláció. Az elsõ világháború azonban fordulatot hozott a hatalom és a zsidóság viszonyában, eltûnt a közbizalom. A zsidótörvények megszüntették a zsidóság törvény elõtti egyenlõtlenségét. 1920-ban még 1200 körül volt a hódmezõvásárhelyi zsidóság létszáma, ez 1941-ig növekedett – tette hozzá a Szegedi Tudományegyetem új- és legújabbkori magyar történeti tanszékének vezetõje. A tanácskozáson Miklós Péter egyháztörténész, teológus az embermentõ papok és püspökök szerepérõl beszélt, Sarlós István levéltáros pedig a holokauszt bajai sajátosságairól tartott elõadást. A konferencia elõtt bemutatták a Makó Imre levéltáros szerkesztette Vihar és vész közepette címû, a holokauszt hódmezõvásárhelyi áldozataira emlékezõ hiánypótló kötetet, amelyben a történeti áttekintésen túl egyedi, képes adatbázis is szerepel. 1944 júniusában csaknem 750 hódmezõvásárhelyi zsidó embert deportáltak. Makó Imre levéltáros kutatásai szerint a vészkorszak hódmezõvásárhelyi áldozatainak száma négyszázra tehetõ. Legtöbbjük a koncentrációs táborokban, valamint a munkaszolgálat során halt meg, két család a deportálás elõl öngyilkosságba menekült, egy család pedig korábban a kamenyec-podolszki vérengzésnek esett áldozatul. Forrás: MTI