ArchívumHírekHírek 2014

Holokauszt-emlékművet avattak

Holokauszt-emlékmûvet avattak Hódmezõvásárhelyen A helybéli zsidóság elhurcolásának 70. évfordulója alkalmából fölavatták Nagy Attila szobrászmûvész és Rományi László iparmûvész Emlékezés-emlékeztetés címû alkotását a hódmezõvásárhelyi zsinagóga kertjében vasárnap. Az alkotók, valamint Lázár János országgyûlési képviselõ, miniszter, Almási István polgármester és Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, Hódmezõvásárhely díszpolgára által leleplezett emlékmû központi eleme egy fekete gránitfal, melyen szögesdrótok egymással párhuzamos motívumai láthatók. A fal elõtt világosszürke, egyszerre vasúti talpfákat és sírokat szimbolizáló kõlapokat és köztük nagyméretû – a sírokra helyezett kavicsokat megjelenítõ – kõtömböket helyeztek el a mûvészek. Emlékezés-emlékeztetés címû alkotás leleplezéseLázár János országgyûlési képviselõ, miniszter, Almási István polgármester, Rományi László iparmûvész, Nagy Attila szobrászmûvész és Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, Hódmezõvásárhely díszpolgáraMTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Gyulai József avatóbeszédében úgy fogalmazott, az emlékmû méltó módon állít emléket azoknak a vásárhelyi polgároknak, családoknak, gyerekeknek, akik vesszõfutása a zsinagóga kertjében kezdõdött 1944. június 16-án. Az emlékmûbõl a múltért felelõs megbánás, a gyász, a kirekesztettekkel való valódi együttérzés, a tévedéseket helyrehozó, a csak a parancsot mentegetõzés mögé nem bújó vállalás sugárzik. Fontos, hogy az országnak ez váljék uralkodó lelkületévé, hogy a sértettek és leszármazottaik is képesek legyenek a nem felejtõ megbocsátásra – mondta a tudós. Gyulai József avató beszédeMTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely A kutató – aki a deportálások idején tízéves fiúként maga is a zsinagóga kertjébe, majd az egyik elhagyott szegedi téglagyárban fölállított gyûjtõtáborba került, ahonnan katolikus édesanyja tudta kimenekíteni – úgy fogalmazott, mindig abban a százötven éves hagyományban élt, hogy a magyarországi zsidóság döntõ többsége izraelita vallású magyarnak tartotta és tartja magát. Az izraelita vallású magyar felfogásnak ma is dominálnia kellene a közfelfogásban, elszólásként is kerülve a zsidó kisebbség kifejezést – hangsúlyozta Gyulai József. Kisebbségnek csak önmagát annak deklaráló népcsoport válhat, a többség nem teheti meg, hogy nemzettársai egy részét kisebbségi sorba taszítja – tette hozzá. Forrás: MTI