ArchívumHírekHírek 2015

A légi háborúról nyílt kiállítás

Hõsiesen küzdöttek a magyar pilóták, de a túlerõ ellen nem gyõzhettek: a légi háborúról nyílt kiállítás A Háború a felhõk felett címû kiállítást tavaly õsszel nyitották meg az Emlékpontban, most a szegedi közönség is megtekintheti a Millenniumi Kávéházban. Szegedet hatszor bombázták. Rendhagyó kiállítás nyílt kedden a szegedi Millenniumi Kávéházban, a képekkel és információkkal gazdagon ellátott tablók bemutatják az 1944 áprilisa és 1945 márciusa között Magyarország egén zajlott csatákat. Megelevenednek a légoltalmat és légvédelmet ellátó civilek, katonák, a hõs magyar vadászrepülõk és a nácik feletti gyõzelmet bombázásokkal elõsegítõ amerikai pilóták, akiknek “gyárat, s vadlaktanyát” jelentett e táj. Mára azonban az emlékezésé a fõszerep, az Emlékpontban már nagy sikerrel szerepelt Háború a felhõk felett címû kiállítás egyszerre õrzi az egykoron itt küzdõk, élõk emlékét, s segíti az ifjabb generációt egy mára már elfeledett, de annál fontosabb történelmi esemény megismerésében. Haág Zalán Szeged város önkormányzati képviselõje, a kulturális bizottság tagjaFotó: Kovács Ferenc, SzegedMa.hu “Az elmúlt egy évben számos, a világ és a magyarság történetéhez kapcsolódó kerek évforduló volt, ezek egyike a Magyarország felett hetven évvel ezelõtt zajló légi háború” – emelte ki Haág Zalán, a KDNP szegedi képviselõje, a kulturális bizottság tagja. A fõként amerikai bombázók mintegy 23 ezer tonna bombát dobtak Magyarország területére, amely 20 ezer áldozattal járt, közülük másfél száz szegedi volt, akik a hat légitámadás egyikében vesztették életüket. A közlekedési gócpontokat támadták, ennek esett áldozatul a szegedi déli vasúti híd is, máig ható károkat okozva a város balkáni kapcsolatainak. Egyes bombázások célt tévesztettek, ennek okán Alsóváros és Felsõváros komplett utcáit tarolták le, a kár a város 1944-es költségvetésének tízszerese volt – elevenítette fel a légi háború egyes Szegedhez kapcsolódó eseményeit. Kiemelte, igyekeztek minél többet tenni azért, hogy ne merüljenek feledésbe az akkori történések, amelyben partner volt Oláh András Pál történész, a Magyar Roncskutató Egyesület tagja, a kiállítás kurátora és a Miklós Péter vezette Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány. Így többek között egy éve avattak emléktáblát az egykori tûzoltóság épületének falán, amelyben a várost ért légitámadások áldozataira és légoltalmi szolgálatban résztvevõkre emlékeztek. E tevékenységüket folytatni kívánják, így õszre történelmi sétát terveznek, ahol a várost bejárva átélhetõvé teszik a fiatalabb generáció számára a hét évtizeddel ezelõtt zajlott eseményeket. Miklós Péter történész, az Emlékpont intézményvezetõjeFotó: Kovács Ferenc, SzegedMa.hu Miklós Péter, a hódmezõvásárhelyi Emlékpont vezetõje elmondta, hogy az Oláh András Pál által szervezett Háború a felhõk felett kiállítás már náluk is nagy sikerrel szerepelt, a Szegeden is bemutatott tablók mellett egyenruhákat, repülõgépdarabokat és más tárgyi emlékeket is megtekinthettek az érdeklõdõk. A tablók a háború fõbb légi eseményeit és tendenciáit foglalják össze. Intézményük a dél-alföldi régió és Hódmezõvásárhely 1945 és 1990 közötti történelmét szeretné láttatni, de már 1944 õszétõl kezdi saját gyûjtõ és kutató munkáját, hiszen mikor a szovjet csapatok elérték a történelmi Magyarország határait, új korszak kezdõdött meg, s habár ez formailag 1991-ben, a szovjet csapatok távozásával lezárult, következményeit napjainkig viseljük. 1944 õszén a trianoni Magyarország is hadszíntérré vált, s ennek egyik momentumai voltak az 1944-1945 között testet öltõ légitámadások. A hetvenedik évfordulóra készülve Oláh András Pál és a Hadtörténeti Múzeum támogatásával megvalósították azt a kiállítást, amelyet az érdeklõdõk is láthatnak. Kiemelte, a Magyarország elleni támadások fókuszában a különbözõ logisztikai és stratégiai célpontok álltak, nem a polgári lakosság. Ellentétben Drezda, London, Hamburg, Rotterdam, Varsó bombázásával, nem a civilizáció, a polgárság megrendszabályozása volt a cél, hanem elsõsorban az ipari és közlekedési létesítmények elpusztítása, ezzel próbálva korlátozni a német haderõt. Fontos az az érzelmi töltet, amit a légitámadásokat átélõk éreztek, a szirénaszó, a folyamatos bizonytalanság megterhelõ volt a hátország számára. Ehhez kapcsolódik a röplappropaganda, amelyet a szovjetek és a szövetségesek folytattak, demoralizálási, vagy a megszállókkal kapcsolatos félelmek eloszlatása céljából. “Határozottan jelen van a légvédelem, a légoltalom, az áldozatok, a célok, alapvetõen méltó és tiszteletteljes megemlékezés arról a 70 évvel ezelõtti folyamatról, amely nemcsak Magyarországot, vagy Európa nyugati felét, hanem a dél-alföldi régiót, s benne Szegedet is érintették” – mondta el a kiállításról Miklós Péter. Oláh András Pál történész, a tárlat kurátoraFotó: Kovács Ferenc, SzegedMa.hu “Egy folyamat része e kiállítás, amely jóval átfogóbb a korábbiaknál, mivel nemcsak Szegedre, hanem az egész országra vonatkozóan mutatja be a légi háború eseményeit” – emelte ki Oláh András Pál történész, az esemény kurátora. A Háború a felhõk felett kiállítást eredetileg tavaly októberben nyitották meg az Emlékpontban. Az emberek jobban emlékeznek a szovjet megszállásra, mint arra, hogy a légi háború okán már 1944 áprilisától hadszíntérré vált az ország, azonban akik ott voltak, máig nem felejtették el a motorok zúgását, a bombázások pillanatait. Ekkor már kulcspozíciót foglalt el Magyarország mint stratégiai terület, fõként vasúti közlekedési csomópontjai miatt, amelyek kelet és Balkán felé megkerülhetetlenek voltak. Támadták a magyar repülõgépipart, s az Overlord-hadmûvelethez (a normandiai partraszállás) kapcsolódó elterelõ lépések után az olajipari célpontokat, s a hazai hadigazdálkodáshoz köthetõ részeket. 1944 szeptemberére a szövetséges stratégiai légierõ elérte céljainak nagy részét Magyarország ellen, sikerült a magyar vasúti közlekedést blokkolni, a hadi ipari célok elleni bombázások pedig napjainkig éreztetik hatásukat – mondta el a SZEGEDma hírportálnak a történész. A magyar vadászrepülõk általi küzdelem Don Quijote szélmalomharcához hasonlított, hiszen a minden egyes támadásnál több száz amerikai bombázót több mint száz kísérõvadászgép is védte, míg a magyar-német erõk mindössze 40-60 vadászgépet tudtak ellenük a magasba emelni, amelyeket gyakran kénytelenek voltak szétforgácsolva bevetni a nem egyértelmû támadási irányok okán. Nem volt olyan eredményessége a magyar légierõnek, hogy bármi módon meg tudja akadályozni a légitámadásokat, azt azonban el kell mondani, hogy feladás és részrehajlás nélküli heroikus küzdelmet vívtak, amely méltó az utókor emlékezetére. Látogató a Háború a felhõk felett kiállításon a szegedi Millenniumi KávéházbanFotó: Kovács Ferenc, SzegedMa.hu Abban, hogy ez ne merüljön feledésbe, Oláh maga is részt vállal, a légi háború szegedi eseményeirõl készül kötete, s tervezi egy közös munka megjelentetését Mohos Nándorral az amerikaiak hazánk felett elszenvedett légi veszteségeirõl. Fontos a Magyar Roncskutató Egyesület szerepe is az emlékezésben, õk hamarosan Lajosmizse környékén tárják fel egy lezuhant lengyel személyzetû angol bombázó maradványait, majd állítanak a Lengyel Kisebbségi Önkormányzattal emlékmûvet a személyzet számára a következõ év tavaszán. Forrás: SzegedMa.hu