ArchívumHírekHírek 2015

Hétfőn emlékezünk a kuláküldözés áldozataira

Hétfõn emlékezünk a kuláküldözés áldozataira Hétfõn lesz Péter-Pál napja, melynek dátuma nemcsak a betakarítás kezdetét jelzi, hanem néhány éve már a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapja is. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõje június 28-án, vasárnap 10 órakor tart elõadást a kuláküldözésrõl és a gazdák üldöztetésérõl a Kéktó Fesztiválon a Rárósi úton. A Magyar Országgyûlés 2012-ben a nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává. A törvényhozás határozatában elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. A ½kuláküldözés½ a kommunista hatalomátvétellel vette kezdetét, amikor is a Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen. A párt minden eszközzel arra törekedett, hogy lerombolja a hagyományos paraszti életformát, és a parasztokat földjeik elhagyására kényszerítse. Hofherr traktor a Megszakított hagyomány teremben A támadások célkeresztjébe a szovjet mintának megfelelõen a “kulák” került. A kulák szónak nincs magyar megfelelõje. Még csak le sem fordították. Bárkibõl lehetett kulák, vagyis közellenség: szabad préda. Kuláklisták készültek, és erre felkerültek Hódmezõvásárhely legtekintélyesebb gazdái is, azok, akik a legeredményesebben gazdálkodtak. Országosan, mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván. Bár hivatalosan a 25 holdon felüli közép- és gazdagparasztok számítottak kuláknak, a gyakorlatban ezt a helyi pártvezetés döntötte el. Hódmezõvásárhelyen mintegy kétezer ember került kuláklistára. A kuláknak bélyegzetteket különadókkal, megemelt beszolgáltatási kötelezettséggel, állandó pszichés és fizikai terrorral sanyargatták. Nyilvános fenyítésekkel, verésekkel, munkaszolgálattal, kitelepítéssel, vagyonelkobzással, hatósági eljárások ezreivel, koholt vádak alapján indított perek százaival, súlyos börtönbüntetésekkel és kivégzésekkel akarták megtörni az embereket. Fehér Gárda terem az Emlékpontban A gazdák pedig tömegével menekültek földjeikrõl, miután azokat “önként” felajánlották az államnak. Volt, aki nem bírta elviselni a zaklatásokat, és öngyilkosságot követett el, másokat otthonukban vertek agyon vagy a börtönben elszenvedett fizikai bántalmazások következtében vesztette életét.