A hódmezővásárhelyi Emlékpont történészei, Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc is ott voltak a Vásárhelyi Történelmi Kör által tizenegyedik alkalommal megrendezett történettudományi találkozó keddi előadóinak sorában. A Szathmáry Lajos Kollégiumban a héten látogatható programsorozat keretében a két előadó egy-egy huszadik század vásárhelyi történelmét érintő témával ismertette meg a résztvevőket.
Zeman Ferenc az 1940-es években a legmagasabb állami tisztséget elért hódmezővásárhelyi származású politikus, Takács Ferenc életútját és politikai pályáját tárta a hallgatóság elé. Takács utászként vett részt a Nagy Háború harcaiban, amely után hazatérve a szociáldemokrata párt helyi titkáraként eredményes szervezéssel növelte a mozgalom taglétszámát. Mivel a tanácsköztársaság idején a direktórium tagja volt, hiába menekült a román megszállás idején, letartóztatták és két évet a szegedi Csillag börtönben töltött.
Politikai pályája 1929 után újra felívelő szakaszába ért, amikor tagja lett Vásárhely törvényhatósági bizottságának, ahol felkészültsége eredményeként a szociáldemokrata frakció vezetőjévé választották. Három évre rá a helyi pártszervezet titkára lett, majd 1935-ben országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. Néhány szavazat híja volt, hogy ne folytassa parlamenti munkáját 1939-ben, így ettől fogva Vásárhelyen gazdálkodott. Bár a szociáldemokrata pártot 1944 márciusában a német megszállás idején betiltották, a szovjet csapatok bevonulása után bekövetkező változások eredményeként Takács Ferencet iparügyi miniszterek, majd földművelésügyi államtitkárnak nevezték ki.
A kommunista párttal való együttműködést azonban nem támogatta, mandátumáról lemondott, ám Rákosiék nem hagyták, hogy Vásárhelyen termeljen: földjeit elvették, s amikor a fővárosba költözött, az ÁVH elhurcolta, koncepciós perbe fogták, s csak Sztálin halála után szabadulhatott a börtönből. A fogságban szerzett betegsége miatt azonban nem élhette meg sem az 1956-os forradalmat, sem a részleges, sem a teljes rehabilitálását.
A találkozón Nagy Gyöngyi a Tormay Cécile alapította Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéről tartott előadásában kifejtette: a keresztény alapon, a bolsevizmus eszméi ellen létrehozott szervezet vásárhelyi csoportja 1921 áprilisában alakult meg helyi unitárius lelkész felesége, Barabás Istvánné kezdeményezésére, a szervezet fővárosi delegációjának jelenlétében. A négyszáz fős tagsággal bíró vásárhelyi csoport főző-, hímző- és varrótanfolyamot szervezett, a háziipar fejlesztésével lehetőséget biztosítottak arra, hogy a nehézsorsú nők a vásárhelyi hímzéssel teremtsenek jövedelmet családjuknak.
A szervezet másik vezetője, a székkutasi háziorvos felesége, Csiky Jánosné volt, aki egyik szervezője lett annak a diákcsere programnak, amelynek keretében a későbbi híres német író, Hugo Hartung Székkutasra került, akinek a vásárhelyi puszta és emberek ihlette regénye bestseller lett német nyelvterületen. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét végül a második világháborút követően a fasisztának tartott szervezetekkel együtt oszlatták fel.
