2014. május 17. – 2014. szeptember 14.
Az ötvenes évek büntetés-végrehajtási intézeteit, a börtönök és internálótáborok világát idézi meg az Emlékpont legújabb kiállítása. A tárlat számos molinón és egyedi kiállítási installáción keresztül mutatja be a korszak börtönviszonyait.
A 20. század legsötétebb időszaka volt az az évtized, amelyet Rákosi Mátyás neve fémjelez. Ekkor az ország börtönei, valamint internáló-, és kényszermunkatáborai megteltek politikai foglyokkal. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy Rákosi börtönné változtatta az egész országot. Az Emlékpont kiállítása ennek az időszaknak állít emléket.
Az ország minden részében kiépített internáló táborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztott személyekkel, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy félszázezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. Ez azonban csak a kezdet volt. 1947–48, a fordulat éve(i) után a kiépülő kommunista diktatúra újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. A Rákosi-rendszer a büntetésvégrehajtás rendszerét is átalakította, mintegy „militarizálta”. Míg korábban az igazságügyi minisztérium felügyelete alá tartozott ez a terület, 1952-től a belügyminisztérium vette át az ellenőrzést. Szovjet mintára létrehozták a Közérdekű Munkák Igazgatóságát (KÖMI-t), amely fennhatósága alá harmincnál több kényszermunkatábor tartozott, köztük a recski, tiszalöki, sajóbábonyi, ajkai, és a Szegedhez közeli nagyfai.
A börtönviszonyokban is nagy változások történtek az ötvenes évek elejétől: fokozatosan romlottak az elítéltek életkörülményei, egyre nagyobb lett a zsúfoltság, és az őrök magatartása is jelentősen megváltozott. (Lásd a hírhedett jelszót: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”) A viszonyok különösen akkor váltak elviselhetetlenné, amikor egyes intézeteket (a váci és a márianosztrai fegyházat, a kistarcsai internáló tábort) 1951-ben az Államvédelmi Hatóság „vett át”.
Rákosi a pricssen
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A kiállítás koncepciójának kialakítása során merült föl az, hogy ne csak az ötvenes évek büntetésvégrehajtásáról adjuk (egy korántsem teljes) körképet, hanem idézzük fel azt is, hogy a későbbi diktátor, Rákosi Mátyás is a Csillagbörtönben raboskodott a harmincas években. (Erre utal az egyik sarokban egy vaságyon ülő életnagyságú Rákosi-bábu.)
Több molinón a legfontosabb internálótáborok és börtönök vannak fotókon és térképeken bemutatva. Egy molinón felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Rákosi-korszakban több tehetséges költőnk is politikai elítélt volt (tőlük egy-egy vers olvasható), míg egy másikon korabeli Ludas Matyi-karikatúrák láthatók, illetve politikai viccek olvashatóak.
Rekonstruált zárkabelső
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben korabeli, a Csillagbörtönből származó tárgyakkal, vasajtóval, vasággyal és „stokival”. A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre egy eredeti bitófa emlékeztet.
A Csillagbörtön egykori bitófája
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
További információk:
A kiállítás kurátora: Mészáros Tamás
Szakmai koncepció: Vincze Gábor
Kutatómunka, szakmai előkészítés: Bank Barbara, Nagy István, Mészáros Tamás, Vincze Gábor
Design és generálkivitelezés: Papp Edit és Rácz Norbert (Archív-Hungária Kft.)
