A kettõs honfoglalásról a SZE-EM-en Õstörténeti csodabogarak címmel tartott elõadást Balogh László a SZE-EM-en. A szakember elsõsorban a kettõs honfoglalás elméletét boncolgatta.Elsõsorban a kettõs honfoglalás elméletének másodvirágzását mutatta be Balogh László az SZTE oktatója. Az elmélet tudományosan is tartható elemeit és hibás megoldásait jelenítette meg hallgatóságának. A kettõs honfoglalás elmélete az 1970-es években vált népszerûvé, amelyrõl az utóbbi tíz évben ismét egyre többet beszélnek, ami Király Péter kutatásának köszönhetõ, mivel munkájában már forrásokkal gazdagon alátámasztott érvelések találhatók. Elsõsorban írott forrásokat és nem régészeti leleteket vonultat fel a szerzõ az elmélet bizonyítására.- Ezek a források azonban nem források. Sajnos félreértéseken alapul és nagyon durva módszertani hibákat követett el, mivel életre hívott középkorinak látszó, de valójában 19 századi forrásokat, aminek vajmi kevés köze van a 6-7-8-ik századi Kárpát-medence valós történetéhez. Különösen, hogy a Kárpát-medence ez idejû történetét számos latin és bizánci írásból jól ismerjük – mondta Balogh László. Az elõadó szerint a kettõs honfoglalás elméletének egy része azonban alátámasztható, vagyis Árpád magyarjai valóban itt találták az avarok maradvány népességét, de nem tudjuk bizonyítani, hogy ezek magyar nyelven beszéltek – pedig ez nem mellékes – illetve nem tudjuk azt sem alátámasztani, hogy magyaroknak gondolták magukat. Balogh László felhívta arra is a figyelmet, ezt a témát nem szabad érzelmi alapon megközelíteni. A kialakult elméleteket nem szabad elvetni, de korrigálni kell azokat a tudományos tények mentén.- A magyarsággal kapcsolatban az a probléma, ami rengeteg nomád nép esetében igaz, hogy a magyarok is a Kárpát-medencébe vándorlásuk elõtt tûnnek fel az írott forrásokban. Az elsõ beszámoló a 830-as évekbe vezet el minket, ami a honfoglalásig nagyon rövid idõ. Ezek a nomád népek csak akkor kerültek be a letelepedett civilizációk írástudó munkáiba, ha veszélyt jelentettek, megtámadták a birodalmat – mondta Balogh László. Balogh László szerint kicsi a valószínûsége annak, hogy a magyarság a 9. századnál korábbi történetét írott forrásokkal sikerül alátámasztani. Szinte kizárható, hogy felbukkan ilyen dokumentum. Forrás: Vásárhelyi Televízió
