Titkos vallomás az EmlékpontbanBálint László egykori kémelhárító ½lerántja a leplet½ a kádári titkosszolgálatokról Bálint László Évtizedeim a titkosszolgálatnál címû memoárja az utóbbi idõk egyik legizgalmasabb könyve. Az egykori kémelhárító az Emlékpontban mutatja be január 17-én, csütörtökön délután 5 órakor a kádári állambiztonság ezidáig ismeretlen világába bepillantást nyújtó visszaemlékezés-kötetét. A szerzõ már gyerekkorában elhatározta, hogy nyomozó lesz, de csak a rendõri esküt követõen tudta meg, hogy a politikai osztályra került – kémelhárítónak.Az utóbbi idõk minden bizonnyal legizgalmasabb memoárja Bálint László új könyve. A szerzõ 1940-ben született Kisteleken hívõ katolikus – a késõbbi kommunista szóhasználat szerint: középosztálybeli vidéki klerikális-reakciós – családba. Gyerekkorában sok detektívregényt olvasott, ezért elhatározta, hogy nyomozó lesz. Álmának beteljesítésére huszonkilenc évesen látta elérkezettnek az idõt és nyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendõr-fõkapitányságra. Fel is vették, ám az csak az eskütétel után derült ki, hogy a szolgálati helyérõl a legkevésbé sem õ döntött, s a kiterjedt háttérellenõrzés ellenére is a Politikai Osztályra, a BRFK III/II-A Alosztályra osztották be kémelhárítónak… Könyvében a szerzõ a kádári kémelhárítás, tágabban pedig az állambiztonság ezidáig ismeretlen világát mutatja be, számos névvel, konkrét történetek leírásával. Hogyan mûködött a Kádár-rendszerben az állambiztonsági szerv? Mit lehet tudni a belsõ viszonyairól, az állományról, a vezetõkrõl? Mi volt a feladatköre a hírszerzõknek, a kémelhárítóknak, a belsõ elhárítóknak? Miért volt mindig is jelentõs eszköze a titkosszolgálatoknak a hálózat? Kik és hogyan küzdöttek Magyarországon a Moszad hírszerzõi és hálózata ellen? Miért alakult úgy, hogy a rendszerváltozás után mindenki csak a korábbi belsõ elhárítást (az úgynevezett “III/III-at”) átkozta, az ügynökökre mutogatott, de a vezetõk vagy például a hivatalos kapcsolatok felelõsségérõl senki sem beszélt? Létezik-e a rendszerváltás óta belsõ elhárítás, és mi a feladata? Hogyan mentették át magukat az állambiztonsági vezetõk 1990-ben, és hogyan befolyásolták a politikai életet, a közéletet? S hogyan hatott a politika az állambiztonsági szerv, majd 1990-tõl a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésére? Bálint László nem mindennapi életútjáról olvasva bepillantást nyerhetünk egy titokzatos világba, s közben rengeteg érdekes, közérdeklõdésre számot tartó kérdésre is választ kaphatunk. A szerzõvel Vincze Gábor, az Emlékpont történésze beszélget csütörtökön 17 órától a kommunizmus évtizedeit bemutató közgyûjtemény elõadótermében.
