Ázsia halott szívébenStein Aurél nyomában az Emlékpont történelmi szabadegyetemén Stein Aurél, magyar származású Ázsia- kutató az õsi Selyemút mentén végzett régészeti munkásságát mutatja be Felföldi Szabolcs régész, az SZTE Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa az Emlékpont történelmi szabadegyetemének ez évi utolsó elõadásán december 10-én, kedden 17 órától. 1900-ban indult el elsõ belsõ-ázsiai expedíciójára Stein Aurél, aki elõször hozott hírt az európai tudománynak az idõszámításunk kezdete körüli évszázadokban még hatalmas, virágzó városokról, lakóik hétköznapjairól és mûvészetérõl. Belsõ-Ázsia felfedezésében és régészeti feltárásában a 20. században a legjelentõsebb eredményeket az 1862-ben, Budapesten született Stein Aurél érte el. Iskoláit a piaristáknál kezdte, majd Drezdában evangélikus gimnáziumba járt, de az érettségit Budapesten a Deák téri evangélikus gimnáziumban tette le. Egyetemi tanulmányait ösztöndíjasként Bécsben, Lipcsében, Thübingenben folytatta. Honvéd önkéntesként a Ludovika Akadémián katonáskodott. Az itt kapott térképészeti tanulmányait késõbb indiai majd kínai, végül afganisztáni útjain kamatoztatta. Londonban és Chambridge-ben végzett posztgraduális képzéseket, ahol hamarosan felismerték a fiatal tudós tehetségét. Kutatásai középpontjában a civilizációk egymásra hatása volt. A mediterrán nyugatot (Európát) és Iránt, Indiát, Kínát (Ázsiát) egy kulturális egységként kezelte. Az ezt összekötõ Selyemút nem csupán kereskedelmi célokra szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja is volt. A Kr. e. 2. századtól kezdõdõen több mint egy évezreden át selymet, luxuscikkeket és egyéb kereskedelmi árukat szállítottak és cseréltek az út menti városokban, oázisokban, de egyben eszmék, vallási tanok, mûvészeti stílusok, technológiák terjedésének és meghonosodásának színtere is volt. Stein Aurél munkatársaival Ulúgh-mazárban, 1908. március (Cat. Stein HAS Photo 37/5(79))Stein középen ül, lábánál kutyája, Dash. Tõle balra ül kínai titkára, Jiang Siye, jobbra két indiai munkatársa Lal Singh és Ram Singh, akik a térképezésben segítették. A Selyemút örökségét, írásos és tárgyi emlékeit kutatva Stein Aurél 1900-1916 között három nagy expedíciót vezetett a Tarim-medence homokba temetett romjainak feltárására. Az expedíciók eredményeként addig ismeretlen nyelvek és írások kerültek a kutatók látókörébe, az ott élõ népek története, mûvelõdéstörténete került új megvilágításba. Világhírnevét a dunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomokban õrzött kincsek felfedezésének köszönheti.
