ArchívumHírekHírek 2014

Egy batyuval…

½Egy batyuval½ – Rendhagyó tanóra a németek kitelepítésérõl A magyarországi németek kitelepítésének emléknapjához kapcsolódó rendhagyó tanórán Oswald Valter családja történetén keresztül mutatja be a hazai svábság tragédiáját holnap, január 20-án, hétfõn délután fél 1-tõl az Emlékpontban. A második világháborút követõen a német nemzetiségieket a kollektív bûnösség igaztalan vádjával üldözték, kisemmizték, majd hazájuk elhagyására kényszerítették, 1946 januárjától kezdõdõen mintegy kétszázezer embert telepíttek ki és üldöztek el Magyarországról. A Magyar Országgyûlés 2012 novemberben fogadta el azt a határozatot, amely január 19-ét, a magyarországi németek elhurcolásának napjává nyilvánította. A választás azért esett erre a napra, mert 1946. január 19-én Budaörsrõl indult el az elsõ olyan deportáló vonat, amely németeket szállított. A magyarországi német nemzetiségieket a kollektív bûnösség igaztalan vádjával üldözték, kisemmizték, majd hazájuk elhagyására kényszerítették. A magyar hazához ezer éven át ezer szállal kötõdõ németség kitaszítását az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. december 29-i rendelete alapozta meg. Ez kitelepítésre kötelezte mindazokat legtöbbször családjaikkal együtt -, akik az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségûnek, vagy német anyanyelvûnek vallották magukat, továbbá akik tagjai voltak a Volksbundnak, vagy a fegyveres SS-nek függetlenül attól, hogy önként vagy sorozás alapján léptek be. A rendelet végrehajtásához a Belügyminisztérium korlátlan hatalmat kapott: listákat állítottak össze, melyeket kifüggesztettek az adott településeken és mindössze öt napos fellebbezéssel meghozták a döntést a kitelepítendõkrõl. Az elsõ ½egy batyuval½ kitaszított csoportot 1946. januárjában vagonírozták be Budaörsön. Nyárig közel 110 ezer embert kényszerítettek az ország elhagyására, az elüldözöttek száma 1948. júniusáig meghaladta a kétszázezret.