Tanácskozás a XX. század európai népirtásairól Tanácskozás a XX. század európai népirtásairól címmel nemzetiségközi tudományos konferenciát rendeztek három napon át Szegeden és Hódmezõvásárhelyen az Emlékpontban. A Gál Ferenc Hittudományi Fõiskola szervezésében hívták össze a tudományos tanácskozást, amelyre egyházi, állami és önkormányzati vezetõket, tudományos szakembereket, tanárokat és diákokat is vártak a szervezõk. A holokauszt sorstragédiájának feldolgozásához szükség van az õszinte emlékezésre, a saját múltunkkal való szembenézésre, csak ezáltal remélhetjük, hogy sikerül valamit jóvátennünk a szörnyûségekbõl – jelentette ki Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelõs helyettes államtitkára vasárnap Hódmezõvásárhelyen. A politikus A XX. századi népirtások Európában és a keresztény-zsidó együttélés színterei ma címû tudományos konferencia zárónapján úgy folytatta: ami ezen is túlmutat, az a közösségvállalás az egykori és a mostani üldözöttekkel, vannak ugyanis olyan bûnök, amelyeket csakis a jelenben és a jövõben lehet jóvátenni. A haláltáborokban meggyilkoltakat nem támaszthatjuk föl, de kötelességünk a gyûlöletkeltés elutasítása, a kiállás az elesettekért, a megfélemlítettekért, az üldözöttekért, az aktív cselekvés – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. – Ha figyelembe vesszük és látjuk azt, hogy Európa nagyvárosaiban mi zajlik, és mi zajlott az elmúlt hónapokban, akkor azt mondhatjuk, Magyarországon senkinek nem kell félnie attól, hogy megvallja identitását, zsidó honfitársainknak nem kell félnie, hogyha kimennek az utcára. Itt mindenki biztonságban élhet. A kormány olyan intézkedéseket hozott akár a büntetõjog terén, akár, a polgárjog terén, ami a lehetõ leghatározottabban fellép a szélsõséges megnyilvánulásokkal szemben és zéró tolerancia van ezekkel a gyûlöletkeltõ magatartásokkal szemben – fogalmazott Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelõs helyettes államtitkára. A múlt század genocídiumairól és a zsidó-keresztény együttélés színtereirõl rendezett konferencián a Vészkorszakra emlékezett Szita Szabolcs történész professzor, aki az 1944. évi magyarországi deportálásokat mutatta be. Szita Szabolcs történész elõadásaFotó: Emlékpont – Az évtizedes gyakorlatom alapján nagyon fontosnak tartom a személyes megjelenítést. Itt ezen az elõadáson a nácizmus kezdeteitõl Magyarország megszállásáig és a zsidó deportálásig és üldöztetést viszem végig, de arcokkal. Fontos, hogy a résztevõk lássák ezeket az embereket, lássák, hogy kik voltak a szervezõk, és kik voltak az áldozatok. Úgy gondolom sikerül közelebb hoznia nézõkhöz és kollegákhoz ezt a témát. Ha látják a szenvedõ és az üldözõ arcát, akkor ez bennük marad, és ezt hasznosítani lehet – mondta Szita Szabolcs történész professzor,az MTA doktora. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõje, Latorcai Csaba helyettes államtitkár, Szita Szabolcs történész és Ispánovity Márta történelemtanárFotó: Emlékpont A holokauszt oktatásának dilemmáiról Ispánovity Márta, a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetõtanára tartott referátumot. Az ülést Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõje elnökölte. A résztvevõk a konferenciasorozat végeztével záró nyilatkozatot fogalmaztak meg és fogadtak el a genocídiumok elítélésérõl és jövõbeni elkerülésének alapfeltételeirõl. Forrás: Vásárhelyi Televízió
