A kuláküldözésre emlékezünk: hiába rombolták le a tanyavilágot, a tanyasi iskolákat, a közösség megmarad Hetvenezer emberbõl lett közellenség a kuláklisták okán. Az egykori módos parasztokat szándékosan sújtották represszióval, hogy megtörjék a vidék ellenálló erejét. A SzegedMa interjúja Miklós Péterrel, az Emlékpont vezetõjével a kuláküldözésekrõl, a Dél-Alföld tanyavilágának szétrombolásáról. 2012 óta a kuláküldözés emléknapja június 29. Ennek apropóján a SzegedMA hírportál Miklós Péter történész-muzeológust, az Emlékpont vezetõjét kérdezte arról, mi történt és mi célból az 1940-es, 1950-es években az egykori birtokos parasztokkal, tanyavilággal, miért aktuális megemlékezni ezen eseménysorra manapság is a Dél-Alföldön. “Csongrád megye is a vidéki Magyarország része, amelynek lakossága jórészt agrárnépesség volt az 1940-es években, így az államosítás és a termelõszövetkezeti rendszer kialakítása fokozottan érintette ezt a régiót is” – mondta el Miklós Péter. Kezdõpontja 1944 szeptembere, ugyanis pontosan e térségben érik el a trianoni Magyarország határait a szovjet megszállók. Ekkoriban dõl el, hogy hazánk a szovjet érdekszférába kerül, itt a Szovjetunió saját gazdasági, politikai, társadalmi struktúráját építik ki, amelynek az állami gazdaság és a szövetkezeti rendszer is a része. Már akkor, amikor a földosztás mellett kampányoltak, a a kommunista párt tudta azt, hogy célja nem ez, hanem a szövetkezetesítés és az állami tulajdon lesz. Nagy Imre, a késõbbi begyûjtési miniszter és ’56-os mártír, aki ekkoriban “földosztó miniszterként” volt ismert, meggyõzõdéssel hirdette, hogy a szövetkezeti rendszer a jó. A földreform 1945-ben létrehozott egy nagy, új birtokos réteget, azonban e tulajdonosok nagy része nem rendelkezik szaktudással, tapasztalattal, technológiai ismerettel, eszköz- és alapanyag-háttérrel. Ezen új gazdák számára egyesüléseket, társadalmi szervezõdéseket kívántak létrehozni egyrészt a szakmai ismeretek átadása, másrészt az erõforrások cséplõgép, vetõgép használata okán, így elmondhatjuk, a szövetkezetek létrehozásának gondolata már közvetlenül a háború után megfogalmazódik, ezek azonban spontán létrejött társulások voltak. “1948-ban, a ‘
