ArchívumHírekHírek 2016

Az emlékezetkultúra színtere

Az emlékezetkultúra színtere Miklós Péter az Emlékpont elmúlt egy évérõl Tudományos konferenciák, könyvbemutatók, idõszaki kiállítások hosszú sora tette mozgalmassá a hódmezõvásárhelyi Emlékpont munkatársainak és látogatóinak mindennapjait a 2015. évben. Miklós Péter – aki egy éve vezeti a kommunista diktatúra évtizedeit bemutató intézményt – szerint a huszadik századi történelmi sorsfordulók és az azokhoz kapcsolódó emlékezetkultúra momentumai olyan fontos és õrzendõ értékek, amelyeket megfelelõ hangsúllyal kell továbbadni az újabb nemzedékeknek. Igencsak mozgalmas évet hagyott maga mögött a hódmezõvásárhelyi Emlékpont szakmai gárdája. Miklós Péter történész-muzeológus – aki 2015 januárjától dolgozik az intézmény vezetõjeként – elmondta: “mintegy félszáz rendezvényünk volt 2015-ben. Több tudományos konferenciát rendeztünk, számos könyvbemutatót tartottunk, valamint nagy érdeklõdés mellett rendhagyó történelemóráknak is helyet adtunk”. Miklós Péter kiemelte, hogy olyan fontos huszadik századi történelmi eseményeket idéztek föl tudományos tanácskozás keretében, mint például a hetven évvel ezelõtti földreform, az elsõ világháború, a trianoni békediktátum, vagy az 1945. évi magyarországi parlamenti választások. Konferenciával emlékeztek meg a hódmezõvásárhelyi születésû Badalik Bertalan veszprémi püspökrõl – akit a kommunista korszakban megfosztottak fõpásztori joghatóságától és évekre internáltak -, valamint a modern kori magyar-német együttélés történeti és politikai színtereirõl. “Az Emlékpont bekapcsolódott a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének rendezvénysorozatába, amelynek keretében elõadást tartott az intézményben a kilencvenegy éves Gulácsy Lajos nyugalmazott kárpátaljai református püspök, aki hét évet volt kénytelen eltölteni szovjet kényszermunkatáborban. Megingathatatlan hite, a kisebbségi magyarság ügyeiért való fáradozása és derûs életszemlélete példaértékû” – fogalmazott Miklós Péter. Az intézményvezetõ azt is elmondta, hogy nagyon népszerûek voltak a Nemzeti Emlékezet Hete programjai. Különösen az ötven éve elhunyt Mindszenty József bíboros életpályáját fölidézõ elõadás – amelyen a fõpap emlékirataiból Kárász Zénó színmûvész olvasott föl – és Mohácsi Ferenc olimpikon, az 1956-os melbourne-i olimpia bronzérmese visszaemlékezése vonzott sok érdeklõdõt. Nagysikerû elõadást tartott az Emlékpontban az elmúlt idõszakban – mások mellett – Szûrös Mátyás egykori ideiglenes köztársasági elnök, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Tõkéczki László történészprofesszor és Nógrádi György biztonságpolitikai szakember. A zsidóüldözés áldozatainak emlékét õrzõ Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely udvarán bibliai növényekbõl álló kis kertet alakítottak ki a nyár folyamán. “Idõszaki kiállításaink elsõsorban a huszadik századi magyar történelmi eseményekhez kapcsolódóak voltak: az elsõ világháború tárgyi emlékeibõl, valamint az 1944/45 fordulóján zajlott délvidéki vérengzésekrõl láthattak tárlatot a látogatóink, de kortárs mûvészeti alkotásoknak – Dömötör Mihály fényképeinek, illetve a vásárhelyi kerámia szimpózium résztvevõi munkáinak – is helyet tudtunk biztosítani” – árulta el az intézményvezetõ. Hozzátette, az Emlékpont a tudományos életben is jelen van. Ennek jele, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és a VERITAS Történetkutató Intézettel jó az együttmûködés, amit több közös rendezvény is igazol, valamint hogy az intézmény együttmûködési megállapodást a Kodolányi János Fõiskolával. Miklós Péter elmondta, az Emlékpont folyóiratát – az Emlékeztetõt – az eddigi online forma mellett 2016-tõl nyomtatott formában is megjelentetik évi két kötetben négy számmal. Emellett Emlékpont Könyvek címmel indul új sorozat, amelynek elsõ kötete – Vincze Gábornak a vásárhelyi református egyház elleni kommunista föllépést bemutató kismonográfiája – 2016 tavaszán jelenik meg. Az Emlékpont küldetésérõl Miklós Péter a következõket fogalmazta meg: “a huszadik századi magyar történelmi sorsfordulók – az elsõ világháborútól Trianonon, a német és szovjet megszálláson keresztül 1956-ig és 1989-ig – és az azokhoz kapcsolódó emlékezetkultúra momentumai olyan fontos és õrzendõ értékek, amelyeket megfelelõ hangsúllyal kell továbbadni az újabb nemzedékeknek. Ennek szellemében dolgozunk”. Forrás: Szeged Ma