Konferencia a 70 évvel ezelõtt megindult német kitelepítésrõl A magyarországi németek elhurcolásának és elûzésének emléknapján tudományos tanácskozást rendeztek ma az Emlékpontban. A hetven évvel ezelõtt megindult kitelepítés témáját öt elõadáson járták körbe a meghívott szakértõk. 1946 januárjában indult meg a magyarországi németség kitelepítése. A második világháborúban gyõztes szövetségesek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió képviselõi egyetértettek abban, hogy Közép- és Kelet-Európát meg kell szabadítani német lakosságától. – Úgy vélték, hogy az úgynevezett népi németek felelõsek a náci Németország által elkövetett háborús szerepvállalásért és háborús bûnökért. Azt a jogilag és erkölcsileg teljesen tarthatatlan tételt vették elõ – a kollektív bûnösségre építve -, hogy mindenki, aki német származású vagy német nemzetiségû, az közösséget vállalt a náci Németországgal. Ez természetesen nem volt igaz – mondta el Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõje és a konferencia rendezõje. Az éppen hét évtizede kezdõdött elüldözés elsõ évében mintegy 120 ezer embert, 1947-48 folyamán pedig további ötvenezer személyt hurcoltak Németországba. A háború elõtt csaknem félmilliós magyarországi német kisebbség létszáma több mint 200 ezerrel csökkent. A kitelepítések után megmaradt német nemzetiséget tovább sújtotta a magyar politikai vezetés általi kollektív megbélyegzés, így az itt maradtak elvesztették, vagy a nyilvánosság elõtt nem vállalták német identitásukat. Az Emlékpont tudományos ülését Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetõjének elõadása nyitotta Szembenézés, 2016 címmel. – Magyarországon az 1949-es alkotmányt követõen 1950 márciusában a németek visszakapták mindazokat a jogukat, amelyekkel hazánk állampolgárai is rendelkeztek. Ez azt jelentette, hogy immár a sztálinizmus minden árnyoldalával is találkozniuk kellett. A hatvanas évek elején indult meg az úgy nevezetett Plattensee, vagyis a Balaton program, amikor azok a német családok, akiket szétszakítottak részben Kelet- részben Nyugat-Németországban, a Balaton partján találkozhattak. Azt hiszem, Magyarország a maga részérõl valamit jóvá tudott tenni ebbõl a borzalomból akkor, amikor kiengedte a Páneurópai Piknik alapján az NDK-s menekülteket. Ez a német egységhez vezetõ úton döntõ lépésnek bizonyult – fogalmazott a kutató. Prof. Dr. Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetõjeFotó: Emlékpont A Budapest környéki németség deportálásáról Marchut Réka, az MTA kisebbségkutató intézetnek munkatársa tartott referátumot. A Sopron környéki németségérõl Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyûjtemények vezetõje tartott elõadást, a magyarországi német nemzetiség identitásvesztésérõl pedig T. Molnár Gizella, a szegedi egyetem tanszékvezetõje beszélt a konferencián. Forrás: Vásárhelyi Televízió
