Konferencia a második Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján Napra pontosan hetven évvel ezelõtt kiáltották ki a második Magyar Köztársaságot. Az 1946 és 1949 közötti idõszak jellemzõje a parlamenti demokrácia volt, amely a kommunista hatalomátvétellel, az elcsalt kékcédulás választásokkal ért véget. A témáról tudományos konferenciát tartottak ma Hódmezõvásárhelyen. A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk február 1-jén lépett hatályba: eltörölte a királyság intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A második Magyar Köztársaságról és annak megítélésérõl tanácskozást rendezett az Emlékpont ma a vásárhelyi közgyûjteményben. Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetõjeFotó: Emlékpont – 1946 januárjában a koalíciós pártok szociáldemokrata irányítással, de a köztársaság államformája mellett tették le a voksukat. 1945 novembere után megtörtént a legitim törvényhozás megválasztása. Létrejött egy parlament. A legnagyobb képviselõcsoportot a polgári értékrendet képviselõ Független Kisgazdapárt alapíthatta. Az fontos volt, hogy a szovjet megszállóink is és a magyar politikai élet szereplõi, valamint a polgári pártok szereplõi is elkötelezett voltak a köztársasági államforma mellett – fogalmazott Miklós Péter intézményvezetõ. Tildy Zoltán köztársasági elnökrõl, a kerek hetven éves évfordulóról, a kommunista hatalomátvételhez vezetõ kékcédulás választásokról az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Katona József Múzeum, valamint az Emlékpont történészei tartottak ma elõadásokat. A korszak 1949-ben, a szovjet típusú alkotmány bevezetésekor ért véget, vagyis egy szûk három esztendõs periódusban beszélhetünk demokratikus köztársaságról. Forrás: Vásárhelyi Televízió
