Egyházüldözéstõl a földreformigÚj kiadványok az Emlékpont gondozásában Miklós Péter és Vincze Gábor Az Emlékpont Emlékeztetõ címû folyóiratának elsõ nyomtatott kötetével és Vincze Gábor történész új könyvével ismerkedhettek meg a közgyûjtemény kedd délutáni rendezvényének látogatói. Miklós Péter intézményvezetõ hangsúlyozta: mindkét kiadványnak lesz folytatása. Az Emlékeztetõ korábban online formában jelent meg, s most elsõ alkalommal készült el nyomdai úton. A kötet az Emlékpont tavalyi konferenciáinak anyagát tartalmazza, szó van benne az elsõ világháborúról, a trianoni veszteségrõl és a földreform – amelynek tavaly folt a hetvenedik évfordulója – kérdésérõl is. Az Emlékpont kiadványa – most elõször nyomtatásban A tudományos folyóiratban a tanulmányokon túl elsõsorban helyi kiadású könyvek recenziói is helyet kaptak. Az egyes lapszámok összeállításáról szerkesztõbizottság dönt, amely grémium tagjai a Szegedi Tudományegyetem professzorai, a VERITAS Történelemkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai közül kerültek ki. A kiadványban olvashatóak nagyobb ívû tanulmányok, míg a Mûhely rovatban tudományos kutatások aktuális állásáról, részeredményeirõl közölnek írásokat. Vincze Gábor történész és új kötete Az esten bemutatott másik munka szintén egy sorozat kezdõkötete. Vincze Gábor, az Emlékpont egykori történésze még vásárhelyi idõszakában végzett kutatásai alapján írta meg a református egyházat a kommunista hatalom oldaláról 1945 és 1948 között ért támadásokat feldolgozó könyvét “A legnagyobb nyugtalanság tapasztalható…” címmel. A mintegy százoldalas, különbözõ levéltárakban végzett kutatómunka eredményeként megvalósult kötetet bemutatva Vincze Gábor elmondta: az Emlékpontban megtalált kutatási témák közül az egyik elsõ volt az 1945 utáni egyháztörténet, amelynek addigi hiányával találkozott. A dokumentumok feldolgozása során kirajzolódott, hogy amint 1945 után betette lábát a szovjet hadsereg, a helyi kommunista erõk hozzáláttak a hatalom megszerzéséhez és megkezdõdött az egyházak üldözése. A történész kifejtette: míg 1945 és 1947 között inkább a helyi bosszúállás irányította ezt a folyamatot, addig 1948-tól már központilag irányított, szerevezett és tudatos fellépésrõl beszélhetünk. Az önmagát népi demokráciának tituláló hatalom fõ ellensége a római katolikus egyház volt – hiszen annak vezetõje a “kapitalista” Olaszországban székel -, a protestáns egyházakat viszont kezelhetõbbnek vélték a kommunisták. Az egyházak elleni küzdelem fõ eszközei azok a népbíróságok voltak, amelyek pártdelegáltakból álltak, így pártbíróságként hozhatták meg a jogszabályokat önkényesen alkalmazó ítéleteiket. Az eseményen Miklós Péter intézményvezetõ az Emlékeztetõ kötetének megjelenését novemberre a tudomány napjához kapcsolódóan ígérte, míg az Emlékpont könyvsorozatának folytatásaként négy kötet áll kiadás elõtt. Bálint Lászlónak az 1956 utáni Csongrád megyei megfigyeltek témakörben írott munkáját, Bencsik Péter Hódmezõvásárhely 1945 és 1949 közötti politikai életét feltáró könyvét, valamint Kovács Imre Attila Vásárhely 1945 után irodalmi életét bemutató kötetét, valamint Miklós Péternek a katolikus egyház ellen 1945-1950 közötti, állami kommunista fellépést feltáró munkáját tervezi kiadni a közgyûjtemény.
