Csak erős önbizalommal lehetünk sikeresek
Trócsányi László igazságügyi miniszter Párizsi napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt, 2010. július – 2014. június című kötetét ismerhették meg a hódmezővásárhelyi Emlékpontban kedden délután a közgyűjtemény és a Századvég Kiadó közös rendezvényének látogatói. A szerzővel Lázár János országgyűlési képviselő beszélgetett.
– Történészként fontosnak tartom, hogy a hazáját szolgáló nagykövet akár a háttéreseményekről, akár a személyes reflexióiról feljegyzéseket vezessen, amelyek néhány évtized, vagy évszázad múlva a történetírás forrásai lehetnek – fogalmazott köszöntőjében Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője.
Franciaország nem lehet meg nagyság nélkül idézte Charles de Gaulle-t Nagy Zoltán, a kötetet kiadó Századvég Alapítvány oktatási- és programigazgatója, hozzátéve, hogy a régi és nem konfliktusmentes kapcsolatban élő magyarok és franciák egyaránt egyetértenek a kijelentéssel. A mai Európában két tábor figyelhető meg, az egyiket Orbán Viktor, míg a másikat Emmanuel Macron vezeti, s bár a két ország gazdasági és területi adottságai eltérőek, ugyanakkor a kultúra és a szellemi nagyság területén egymáshoz mérhetőek.
Trócsányi László elmondta: párizsi szolgálata idején vezetett naplója alapján készült a könyv, amelyet a miniszter nem tudományos munkának szánt, hanem a szemtanú felelősségével mutatja be a két ország időnként ellentmondásos kapcsolatát. A igazságügyi miniszter felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére az alkotmánybírói talárt letéve vállalta a párizsi nagyköveti feladatot, amely megbízás egyébként az álmai között is szerepelt. Kihívás volt csapatot építeni, belevágni a kormányzati munkába, amely során sok segítséget kapott akkori minisztertársától, Lázár Jánostól. Akkoriban váltotta Nicolas Sarkozy elnököt François Hollande, megkezdődött a Brexit, amely során Magyarország egyik legfontosabb szövetségese kezdte meg távozását az unióból. A vízió nélküli Európa életébe ekkor robbant be a magyar miniszterelnök, ugyanúgy, mint a fiatal, energiákkal teli Emmanuel Macron. Ez már sejtette, hogy a kontinens apátiája után jelentős időszak veszi kezdetét, s eldől, milyen irányt vesz Európa.
Az átlag francia keveset tud Magyarországról, történelmünket nem tanulták, s a rendszerváltás előtt csak a baloldali elkötelezettségűek tartottak kapcsolatot a pártállam vezetésével, a jobboldali kötődésű értelmiség elkerülte hazánkat. A nyugati sajtó az Európai Unióban aktivizálódó Magyarország ellen támadásokat intézett, s a nagykövetnek nemcsak az volt a feladata, hogy beleálljon az igaztalan vádak elleni küzdelembe, de az igazságot személyes kapcsolatain keresztül is igyekezett megismertetni.
A franciáknak meg kellett érteni, hogy Magyarország megnyitotta előttük piacait, s a Horn-kormány idején nyomott áron vásárolhatták fel az ország gáz- és elektromosáram-szolgáltatását biztosító cégeket, s a velük szemben alkalmazott különadókon keresztül be kell lépniük a közterhek viselésébe. Ezen érveknek nagy részét a nagykövetnek sikerült elfogadtatni Párizsban.
Lázár Jánosnak az Alaptörvény megalkotása kapcsán felvetett kérdésére Trócsányi László kifejtette: az új jogszabály azt is megfogalmazza, kik vagyunk, kik is szeretnénk lenni, amely passzusok a ’68-as diáklázadások idején kikerültek a nyugati országok alkotmányaiból, és az is szignifikáns különbség, hogy a magyar jogrendszer védendő intézményként tekint a házasságra, s nem egy mindenki számára járó, szélesen értelmezhető jogra.
– Mi kell ahhoz, hogy a nagysághoz bátorságunk is legyen – tette fel a kérdést Lázár János, amelyre válaszként az igazságügyi miniszter az önbizalom fontosságát nevezte meg, amely nélkül nincs siker. Trócsányi László a pesszimizmus leküzdését nevezte legfontosabb feladatnak a nemzet sikeressé tételéhez. A magyar miniszterelnökünk nevét ma az egész Európai Unióban ismerik – tette hozzá, s rámutatott: az európai parlementi választások folyamatában most Magyarország komoly tényező lesz.