József főhercegtől a drótkerítésig
A száz éve lezárult első világháborúról adott ki „Szörnyű dicsőségünk” címmel kötetet a Csongrád Megyei Önkormányzat, amelyet szerda este a szerző, Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója mutatott be a mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központban. A Taraba József Helytörténeti Esték sorozat második előadásában Pálinkó Máté történész-levéltáros a Tisza-parti kisváros első világháborús emlékművének történetét ismertette.
Miklós Péter kötete – amely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával jelent meg – három részre tagolható. Az első részben levelek, visszaemlékezések és forrásszövegek mutatják be a fronthétköznapokat és a hadifogolyélet mindennapjait, a második részben Csongrád megyei írók, költők alkotásaiból közöl válogatást, míg a harmadik rész a megye településein a hősök emlékét őrző tartalmakkal ismerteti meg az olvasót. Vannak települések, ahol a hősök neveit emléktábla őrzi, de a városokban és a gazdagabb községekben méltó emlékműveket állítottak a Nagy Háborúban és a hadifogságban életüket vesztett katonáik tiszteletére.
A mindszenti emlékmű szép példája annak – mutatott rá Miklós Péter –, hogy egy település hogyan tud összefogni, hogy megemlékezzen arról a szörnyű emberi veszteségről, amely csak Csongrád megyében tizenkétezer áldozatot követelt: az ifjaktól a javakorabeli férfiakig.
A minszenti művelődési ház mellett álló első világháborús emlékművet 1935. szeptember 1-jén avatták fel, s az alkalomra Mindszentre érkezett Habsburg József főherceg is. Pálinkó Máté előadásában arról is szólt, hogy az akkor tízezer lakossal bíró település több ezer polgára vett részt az ünnepségen, amelyen a főherceg felavatta a négyszázkilencven helyi hősnek emléket állító szobrot, talapzatán az áldozatok neveivel. A mindszentiek rendszeresen megemlékeztek a Hősök Napjáról az emlékműnél 1945-ig, de volt, hogy a március 15-i ünnepséget is itt rendezték.
A rendszerváltás előtti utolsó esemény 1948-ban, a forradalom és szabadságharc centenáriumán volt a mindszenti szobornál, amikor a kommunista párttól független szervezetek utoljára mutathatták meg magukat a nyilvánosság előtt. Ezt követően az emlékművet drótkerítéssel vették körbe, s 1990-ig nem is volt itt megemlékezés. Az akkor önkormányzati képviselő dr. Horváth István javaslatára az emlékművön kaptak helyet a város második világháborúban elesett hőseinek nevei, míg mai formáját a 2017-ben elvégzett komoly felújítás eredményeként nyerte el az emlékhely.