ArchívumHírek

Kultúra és barbarizmus Ady világában

Megkezdődött az Emlékpont kultúra napi rendezvénysorozata

A Magyar Kultúra Napjához három rendezvényével is kapcsolódik az idén a hódmezővásárhelyi Emlékpont. Kedden délelőtt Kovács Imre Attila irodalmár, az Emlékpont munkatársa Ady Endre korszaknyitó versét, a Harc a Nagyúrral kapcsán vizsgálta a kultúrának és a barbarizmusnak harcát.

Ady 1905-ben írott költeményét a Budapesti Napló szerkesztőségében kezdte papírra vetni, s a vers a közeli Szabadság kávéházban készült el, elsőként pedig Osvát Ernő lapjában, a Figyelőben jelent meg.

A pénz, a hatalom disznóként való ábrázolása már az ókori kultúrákban is előfordult, de Orwell Állatfarmjának – az egyenlők és az „egyenlőbbek” – társadalmi rendszerét is a Napóleonnak nevezett sertés irányítja, s Ady – akit élete folyamán állandó pénzzavar kísért – számos franciaországi útja során többször is megfordult a „pénz templomában”, Monte Carlo kaszinóinak világában, amely élmény hathatott a vers megírásakor.

Kovács Imre Attila kifejtette: a kultúra az a tárgyalás, a kommunikáció lehetősége, az emberi együttélést lehetővé tevő feltételrendszer, amely nélkül az emberek milliárdjai elpusztítanák egymást, ezzel szemben a barbarizmus maga a leplezetlen erőszak, a gátlástalan agresszió. A disznófejű Nagyúr pedig a magunk által teremtett, az anyagi javak utáni vágy révén uralkodó démon, amelyet a vers lírai énje kezdetben hízelegve, majd megalázkodva igyekszik megkörnyékezni, s mivel kommunikációra nem kerül sor, harcra kel vele, ám célját sem a kultúra, sem a barbarizmus eszközével nem érheti el. A harc végtelen, mivel a Nagyúr démona nem része a világnak, egy másik dimenzió eleme, ezért vele szemben ember nem győzhet.

A rendhagyó tanórán a Bethlen Gábor Református Gimnázium 11. A. osztálya vett részt.