A régészeti raktár kincsei

A múzeumoknak nemcsak a régészeti örökség feltárása és bemutatása a feladata, hanem annak földolgozása, tárolása és gondozása is. A régészeti leleteket és nyilvántartásokat biztonságos, a szabályoknak megfelelően kialakított raktárhelyiségekben tárolják. A föltárások nyomán múzeumba jutott tárgyak a restaurátor műhelyéből a régész asztalára kerülnek és a gyűjteményi nyilvántartásba vétellel válnak műtárgyakká – s kezdődik meg múzeumi […]

Galyasi Miklós múzeumigazgató 1958-as koncepciós pere

Galyasi Miklós a két világháború közötti hódmezővásárhelyi szellemi élet jeles alakja, a Tornyai Társaság egyik alapítója volt. A városi múzeum igazgatójává 1946-ban nevezték ki, s nevéhez fűződik a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindítása. Bár az 1956-os forradalom napjaiban passzívan viselkedett, ennek ellenére 1958-ban egy munkatársának följelentése alapján – mint arról Vincze Gábor történész beszámol – koncepciós […]

Kádár Sándor magyarországi és itáliai katonai pályafutása

A vásárhelyi Kádár Sándor (1829–1910) magyar negyvennyolcas őrmesterből lett az olaszországi magyar légió főhadnagya. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után előbb az osztrák hadseregben szolgált, majd 1859-től 1867-ig az olasz egységért küzdött Itáliában. Kádár Sándor kalandos életéről, olasz katonai okiratait is bemutatva beszél Bernátsky Ferenc történész.Tornyai-téka, 33. rész

Régészek a tram-train vonalán

A Tornyai János Múzeum 2016 tavasza óta vesz részt a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram-train közúti és vasúti munkáihoz kapcsolódóan az előírt régészeti szakfeladatokban és számos régészeti kutatást végzett az építkezéssel érintett területen. Ezek során 2019 augusztusában és szeptemberében Hódmezővásárhely szívében, a Szent Antal utca és a Szőnyi utca közötti nyomvonalszakaszon fémkereső-műszeres kutatásra is […]

Berlinben megjelent hiánypótló kiadványban publikált Miklós Péter

A berlini Duncker & Humblot Kiadó gondozásában jelent meg az a rangos nemzetközi tudományos munka, amely a Habsburg Birodalom püspökei életrajzi lexikonsorozatának első kötete. A könyv szerzői között van Miklós Péter hódmezővásárhelyi múzeumigazgató is. Széleskörű nemzetközi kooperációban folytatott egyháztörténeti kutatássorozat eredményei jelentek meg az idei év pünkösdjére az 1798-ban alapított berlini Duncker & Humblot Kiadó […]

A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatainak emlékére

A hódmezővásárhelyi zsidó közösségek történetének elmúlt évszázadait idézi föl – külön kitérve a Soá borzalmaira és az annak áldozatul esett mintegy négyszáz vásárhelyi polgár sorsára – emlékező beszédében Dr. Miklós Péter történész, múzeumigazgató.Tornyai-téka, 31. rész

Szocialisták a kommunista diktatúra ellen

Dr. Miklós Péter történész, múzeumigazgató előadásából kiderül, hogy a hódmezővásárhelyi szociáldemokrata parlamenti képviselő, Erdei István éppúgy bírálta a kádári államszocialista rendszert, mint a kommunista Nagy Imre.Tornyai-téka, 30. rész

Wiener Tibor, a „volksbundista” hódmezővásárhelyi ortodox lelkész

Dr. Wiener Tibor római katolikus teológiát végzett, de 1923-ban kilépett egyházából és a szerb ortodox felekezet szolgálatába állt. Az 1920-as években helyezték Vásárhelyre. A második világháború alatt a városban megszervezte a Volksbund helyi csoportját, ami miatt 1945 után népbíróság elé állították, majd elítélték. Életútját és a vele szemben lefolytatott eljárást Vincze Gábor történész mutatja be. […]

Béla cigány hegedűje

A híres vásárhelyi cigányprímás, Czutor Béla (1863–1909) hegedűjének a Bolzanótól Hódmezővásárhelyig tartó útját is bemutatja Bernátsky Ferenc helytörténész, aki az 1687-ben Dél-Tirolban készült hangszer készítőjéről, Matthias Albaniról, az adakozó vásárhelyiekről és a „Béla cigányként” emlegetett művész életéről is beszél. Tornyai-téka, 28. rész

Magyar-román etnikai konfliktus 1990 márciusában Marosvásárhelyen

Az 1970–80-as években a soviniszta Ceausescu-rendszer tízezrével telepítette be a románokat Marosvásárhelyre, hogy a magyarság számarányát ezzel is csökkentse. 1990 elején a bukott rendszer hívei, a „telepesek” és a környékbeli román falvak parasztjai körében féktelen magyarellenes propagandát folytattak. 1990. március 19-én fölheccelt románok többezres csoportja támadta meg a várost. Sütő András írót szinte agyonverték, s […]