Nyolc év Rákosi és Kádár börtöneiben – egy törött pisztoly miattFebruár 25-én a kommunizmus áldozataira emlékeznek az Emlékpontban ½Azon állítása, hogy Jugoszláviával áll kapcsolatban és onnan kap fegyvert, nyilvánvalóan hazug volt. Ez azonban bûnösségén mit sem változtat.½ – állt abban a vádiratban, melyet Kiss János ellen fogalmaztak meg az ún. második Fehér Gárda perben 1955-ben. A Rákosi és Kádár börtöneiben nyolc évet raboskodó nyugalmazott gépészmérnök február 25-én 10 órától középiskolás diákokkal ismerteti meg a kommunista diktatúra börtöneinek, internáló- és munkatáborainak kegyetlen világát az Emlékpontban. A hódmezõvásárhelyi közgyûjteménybe kedden délután öt órára várják a kommunizmus áldozataira emlékezõket. A Magyar Országgyûlés 2000-ben elfogadott határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. E napon emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hõsökre. Mindazokra, akik a rendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. Maga az emléknap Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt fõtitkárának Szovjetunióba hurcolásához kötõdik. Fehér Gárda terem az Emlékpontban A kommunista diktatúra évtizedeit bemutató hódmezõvásárhelyi kiállítóhelyen az emléknapon 10 órától rendhagyó tanórán mondja el történetét fiataloknak a rendszer egy meghurcoltja. A nyolcvankettedik évében járó Kiss Jánost a vásárhelyi fehér gárdisták elleni második, ún. Szántó-per II. rendû vádlottjaként szervezkedés vezetésének és kezdeményezésének, valamint fegyverrejtegetés bûntettében találták bûnösnek 1955-ben. A koholt, koncepciós vádakat jól érzékeltetik a vádirat megállapításai, miszerint kútba dobott egy használhatatlan, kettétört, lyukas csövû forgópisztolyt – még 1945-ben! Fõ bûne azonban az volt, hogy egy lakodalomban állítólag elhatározták, hogy a fehérgárdista az egyik legjelentõsebb antikommunista ellenállási szervezkedést újrakezdik, és annak vezetõje lesz. Kiss János felajánlotta (nem létezõ) fegyvereit és rádió adóvevõ készülékét is. A 12 évi börtönbüntetés indoklásában az állt, hogy ½a megyei bíróságnak semmi kétsége nincs a tekintetben, hogy netán alkalom adódása esetében a vádlott és társai valóban aktívan mûködtek volna közre egy imperialista támadás sikerének elõmozdításában.½ Édesapja több kegyelmi kérvényt is benyújtott sikertelenül , melyekben kitért az ügy azon abszurditására (is), hogy fia az ítélet szerint 1952-ben követte el a terhére rótt bûncselekményt, de csak ´55-ben vonták felelõsségre, jóllehet sohasem bujkált, sõt közben két évig katonai szolgálatot teljesített. Kiss János nyolc évet töltött letartóztatásban: a tatabányai és csolnoki bányákban kényszermunkán, valamint a váci fegyházban. Itt együtt raboskodott Göncz Árpáddal és Darvas Ivánnal, akiket személyesen is ismert. Az Emlékpont február 25-én 17 órakor kezdõdõ hivatalos megemlékezésén köszöntõt mond Árva László, a közgyûjtemény szakmai fõtanácsadója. A vörös diktatúra hétköznapi terrorját Dr. Miklós Péter történész idézi fel elõadásában. A rendezvényen verset szaval Benkõ Brigitta, a Bessenyei Ferenc Mûvelõdési Központ színkörének vezetõje, gordonkán játszik Suhanyeczné Puskás Barbara mûvésztanár. A megemlékezés végén a meggyilkoltak, a börtönbe vetettek, a meghurcoltak emlékére gyújtanak mécseseket az Emlékpontnál.
