A vásárhelyi 56 mártír története egy tömeggyilkosság-sorozat részeElvitathatatlan a Károlyi-kormánynak, és annak hadügyminiszterének, Linder Bélának a felelõssége azokért a súlyos atrocitásokért, amelyek az elsõ világháborút követõen értek magyar állampolgárokat a szomszédos országok megszálló csapatai részérõl – jelentette ki elõadásában Csere Péter szerda délután, az Emlékpontban. A Komáromban élõ – civilben büntetõ szakjogász – szerzõ Parancs nélkül is. Honvédõ hõsök és mártírok krónikája, 1918-1923 címû könyvének bemutatóján – Nagy Gyöngyivel, az Emlékpont történészével beszélgetve – felidézte a nagynénjétõl hallott történetet, amikor 1919-ben a Pozsonyban összegyûlt ötezer fõs magyar tömeg magyar zászlókkal, magyar dalokat énekelve “tett olyan hatást” a megszálló cseh légionáriusokra, hogy a hivatalos indoklás szerint a rend fenntartását hivatott katonák a tömegbe lõttek, majd szuronyt helyezve puskájukra mészárolták le a menekülõket. E történetrõl, s az itt életét vesztett kilenc áldozatról nem lehet olvasni a történelemkönyvekben – jegyezte meg a szerzõ, viszont az itt élõ magyarok ekkor megtudhatták, mit is várhatnak az új hatalomtól.- Nagyapám részt vett a Komárom északi részének visszafoglalásáért indított harcokban – mesélte el a szerzõ, akinek felmenõje csak a mûveletet megelõzõ napi házasságkötését követõen közölte feleségével – Csere Péter nagymamájával -, hogy mire is készülnek a hódítók ellen. A harc azonban elbukott, a nagyapa a Dunát átúszva menekült meg, míg az ott maradt társait lemészárolták a csehszlovák csapatok. Erdélyben a háborús harcokból egységei élén Nagyváradra visszatért Kratochvill Károlyt alig nevezték ki a kolozsvári katonai körzet vezetõjének, a körzetet és a hadsereget Linder Béla – a Károlyi-kormány már említett hadügyminisztere – feloszlatta. Kratochvill azonban nem engedte szétszéledni katonáit, és a belõlük szervezett Székely hadosztály élén a román csapatok ellen több katonai sikert ért el, azonban végül a többszörös túlerõ gyõzedelmeskedett felettük.- A szintén magyar katonákból szervezett Rongyos Gárda egész Burgenlandot visszafoglalta – emlékeztetett Csere Péter, akinek az egységben nagybátyja szolgált -, azonban az utánpótlás és ellátás híján meggyengült gárdát feloszlatták. – A hódmezõvásárhelyi 56 mártír története része egy tömeggyilkosság-sorozatnak – szögezte le a szakjogász, hangsúlyozva, hogy a Fegyverneken, Kunhegyesen és Mesterszálláson végrehajtott vérengzések forgatókönyvei a vásárhelyihez kísértetiesen hasonlítanak. Mindegyik esetben ártatlan embereket fogdostak össze és gyilkoltak meg a megszálló románok, és mindezekre nem kerülhetett volna sor, ha a Károlyi-kormány képes lett volna megfelelõ közigazgatást és védelmet biztosítani a magyar lakosság számára.
