Corvin-közzel és Szuezzel folytatódik a Nemzeti Emlékezet Hete Egy ötvenhatos forradalmár érkezik délelõtt 10 órára rendhagyó történelemórára: Mihály Árpád szobrászmûvész, volt Corvin közi harcos diákok elõtt eleveníti fel a szabadságharc legforróbb katlanjának, a ½pesti srácok½ hõstetteinek színhelyének eseményeit. Október 24-én délután 5-tõl folytatódik az Emlékpont történelmi szabadegyeteme, a SZE-EM. õszi szemeszterének nyitóelõadásán az ötvenhatos forradalom nemzetközi megítélésben szerepet játszó szuezi válságról lesz szó. A hódmezõvásárhelyi Emlékpont és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara az idei tanévben is folytatja a SZE-EM. [szempont] címmel indított történelmi szabadegyetemét. A szemeszter hallgatói ismeretterjesztõ, “kalandozó” jelleggel nyerhetnek bepillantást a múlt egy-egy kevéssé (köz)ismert fejezetébe a szegedi egyetem oktatóinak és PhD-hallgatóinak elõadásában. A SZE-EM. estjei nyilvánosak, de szervezõk különösen fontosnak tartják, hogy az elõadásokkal a történelem iránt érdeklõdõ, emelt szinten maturáló diákoknak olyan lehetõséget biztosítsanak, ami segíti pályaorientációjukat, valamint érettségire való felkészülésüket. A szabadegyetem ma esti elõadásán dr. Ferwagner Péter Ákos történész, az SZTE-BTK Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tudományok Tanszékének egyetemi docense az ún. szuezi válságot mutatja be. Az 1956-os forradalom sorsának alakulásában egy több száz kilométerrel távolabb, a Közel-Keleten zajló katonai manõver is szerepet játszott. A közgondolkodás szerint a magyar szabadságot azért tiporták el és a azért nem kaptunk nyugati támogatást, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezett abban, hogy kimarad a másik “dolgából”…
