Honnan is jöttek valójában a kunok? A kunok történetérõl az Emlékpont történelmi szabadegyetemén A kunok eredetérõl és a 13. századi mongol hódításig betöltött meghatározó kelet-európai szerepükrõl hallhatnak elõadást az érdeklõdõk a SZE-EM Történelemtudás egyetemén február 5-én, szerdán 17 órakor az Emlékpontban. Kovács Szilvia, az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoportjának munkatársa a kunok 1239-ig terjedõ történetét mutatja be a hódmezõvásárhelyi közgyûjtemény szabadegyetemén. A magyarság történetében fontos szerepet töltenek be a kunok. Magyarországon ma is sokan vallják büszkén, hogy õseik kunok voltak, vagy õk maguk is kun tudattal rendelkeznek. De honnan is jöttek valójában? A Magyar Királyságba történõ betelepedésük utáni történetük része az ország történetének. A kunok története azonban nem a 13. században kezdõdik. Kevésbé ismert, hogy Európában való megjelenésük és a mongol hódítás közötti idõben Kelet-Európa egyik legfontosabb hatalma volt az övék. Miután megtelepedtek a dél-orosz szteppén, és kapcsolatba kerültek Kelet- és Dél-Európa összes korabeli hatalmával, a Russzal, a Grúz Királysággal, a Bizánci Birodalommal és a Magyar Királysággal, mindegyik történetére befolyással voltak – mondta el beharangozójában Kovács Szilvia történész. A szegedi egyetem turkológusa elõadásban a kunok történetének 1239-ig terjedõ idõszakát foglalja össze. A szabadegyetem hallgatóságának rövid betekintést ad a kunok eredetével kapcsolatos vitába, valamint a 11. század vége és a 13. század eleje közötti kelet- és délkelet-európai történeti jelentõségükbe.
