Rákosi börtöneirõl rendeztek kiállítást A szegedi Csillagbörtönbõl származó bútorokkal berendezett cellabelsõ és a hetvenes években még használt bitófa is látható az Emlékpontban a Rákosi-diktatúra börtöneit, internálótáborait bemutató kiállításon, amelyet szombattól láthat a közönség. Kószó Péter alpolgármester a tárlatról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Emlékpont idõszaki kiállítása a börtönök világa mellett az érdeklõdõk elé tárja ½mindazt a gyalázatot, amely a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúrához társult½. Rákosi Mátyástól származó idézet egy installációnMTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely A szeptember közepéig látható tárlat – amely anyagát a tervek szerint az ország más városaiban, elsõként Szegeden is bemutatják – elsõsorban a fiatalokkal ismerteti meg, milyen sötét fejezetei voltak a magyar történelemnek. Vincze Gábor történész hangsúlyozta, hogy a börtönvilág akár a Rákosi-diktatúra metaforája is lehetne. Az ország minden részében kiépített internálótáborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztottakkal, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy félszázezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. A kiépülõ kommunista diktatúra pedig újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. 1948 és 1956 között ötszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, többségüket a fõvárosban, de sokakat a szegedi Csillagbörtönben. A szegedi Csillagbörtönbõl származó eredeti tárgyakkal berendezett zárkabelsõMTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben eredeti, a szegedi Csillagbörtönbõl származó tárgyakkal, zárkaajtóval, asztallal és stokival. A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre pedig egy eredeti bitófa emlékeztet, amelyet a hetvenes években még használtak. A szegedi Csillagbörtönben az 1970-es években még használt bitófaMTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely A tárlat nem csak az ötvenes évek büntetés-végrehajtásáról ad körképet, hanem felidézi azt is, ahogy Rákosi Mátyás a Csillagbörtönben raboskodott a harmincas években. Az elõbb nyolc és fél évnyi, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kommunista vezetõ kivételesen jó elbánásban részesült a Csillagban. Zárkája egész nap nyitva volt, szabadon járkált írnoki helye és a cella között. Idõnként a politikai foglyokkal párttaggyûlést tartott és frakciózás címén kizárta azokat, akik kifogásolni merték, hogy a többiektõl eltérõen a csomagját nem osztotta meg a rabtársai között. Feltûnõen sok pénze volt és ügyvédje útján állandó kapcsolatban volt Moszkvában lévõ rokonaival. Rákosi Mátyás 1940. október végén egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, majd 1945 januárjában tért vissza Magyarországra. Forrás: MTI
