Célkeresztben az ½ellenforradalmár½ múzeumigazgatóGalyasi Miklós emlékest az Emlékpontban 1974. június 3-án, 40 évvel ezelõtt hunyt el Galyasi Miklós hódmezõvásárhelyi költõ, mûvészettörténész, múzeumigazgató. Az 1956-os forradalmat követõ megtorlás meghurcoltja emlékére június 3-án, kedden 17 órától rendeznek estet az Emlékpontban. Galyasi Miklóssal az Emlékpont internetes folyóirata, az Emlékeztetõ külön számban foglalkozott születésének 110. évfordulóján. Az online lap bevezetõje így foglalja össze életútját: 1903-ban született Hódmezõvásárhelyen, Reisinger Miklós néven. Szülei pékséget mûködtettek 1944-ig. Õ mûszerész-segédi és sütõmesteri képesítést, valamint jog- és államtudományi diplomát szerzett. Valószínûleg nagybátyja, az ország határain kívül is közismert mûgyûjtõ és mecénás, Nemes Marcell hatására kezdett már fiatal korában a mûvészetek iránt érdeklõdni. Párizsi tanulmányútjáról hazatérve a hódmezõvásárhelyi kulturális-mûvészeti élet egyik kulcsfigurájává vált. Egyik alapítója a Tornyai Társaságnak, 1946 és 1956 között pedig a helyi múzeum igazgatója volt (mely javaslatára vette föl Tornyai János nevét.) Valóban igazi polihisztor volt, nem csak a képzõmûvészeti kérdésekhez tudott – érdemben – hozzá szólni, hanem értett a technikához, a biológiához, kiváló fotós is volt – a sort hosszan lehetne sorolni. Az ötvenes években, a Rákosi-diktatúra kellõs közepén múzeuma egy valóságos szellemi oázis volt – Bibó Istvánnal szólva a szabadság egy kis köre. Az 1958-as koncepciós perében ezt is bûnéül hozták fel ellene. Mivel úgynevezett ’56-os, “ellenforradalmár” múltú személy volt, évtizedekig nem lehetett még a nevét sem leírni. (Amikor elhunyt, az általa tíz évig vezetett múzeum akkori vezetése még a gyászlobogót sem merte kitenni…) Vincze Gábor, az Emlékpont történészének tavaly megjelent tanulmánya elsõ alkalommal foglalkozik 1958-as perével, közölve a legfontosabb ezzel kapcsolatos iratokat is. Miután Galyasit 1963 áprilisában mentesítették a büntetõítéletéhez fûzõdõ joghátrányok alól (összesen egy év, négy hónap és huszonhárom napot töltött börtönben), nem is gondolta, hogy a kádári állambiztonság “különösen veszélyes” személynek tartván több ügynököt is ráállított. Mészáros Tamás történész a szabadulása utáni állambiztonsági megfigyelésével kapcsolatban tárt fel ügynökjelentéseket az Emlékeztetõ folyóiratban. ½Hódmezõmagyarország½ utolsó polihisztorának tiszteletére rendezett, június 3-án 17 órakor kezdõdõ esten köszöntõt mond Árva László, az Emlékpont szakmai fõtanácsadója. Galyasi Miklós 1956 utáni kálváriájáról Vincze Gábor történész tart elõadást, alakját egykori ½múzeumi gyerökei½, Dr. Balogh Erzsébet orvos, Dr. Nikolin Klára orvos, Szenti Tibor író, néprajzkutató és Dr. Vincze Ferenc orvos, mûfordító idézik meg Mészáros Tamás történész vezetésével. A rendezvényen Sári Krisztina és Makainé Vitális Mónika közremûködik.
