Az 1944-45-ös égiháborúról nyílik kiállítás a hódmezõvásárhelyi Emlékpontban A Magyarországot ért 1944-45-ös légitámadásokról nyílik kiállítás október közepén a hódmezõvásárhelyi Emlékpontban – közölte Árva László, a közgyûjtemény szakmai fõtanácsadója hétfõn a helyszínen. Hetven évvel ezelõtt, 1944 kora nyarán – a normandiai partraszállás elõkészítése, illetve a német háborús gépezet felmorzsolása érdekében – az angolszász légierõ bombázásainak egyik kiemelt célpontjává vált Magyarország – mondta a szakember a tárlatról rendezett sajtótájékoztatón. Magyarországot ért 1944-45-ös légitámadásokról nyílik kiállítás- jelentette beÁrva László, a közgyûjtemény szakmai fõtanácsadója A bombázások története a széles nyilvánosság és különösen az ifjúság elõtt kevésbé ismert. Ezen kíván változtatni az Emlékpont a Magyar Roncskutatók Egyesülete, a Hadtörténeti Intézet és a Szolnoki Repülõmúzeum közremûködésével összeállított idõszaki tárlatával – tette hozzá Árva László. Oláh András Pál történész, a tárlat kurátora felidézte, hogy Magyarország stratégiai bombázása 1944. április 3-án egy Budapest ellen végrehajtott légicsapással kezdõdött el és egészen 1945. március 26-ig tartott. Az okozott pusztítás nagyságrendjére jellemzõ, hogy a Szegedet ért hat angolszász légicsapás okozta károkat 126 millió pengõre becsülték, ami a város akkori költségvetésének tízszerese volt. A mai Magyarország területe fölött mintegy háromszáz angolszász gépet lõttek le. A tárlat anyagának jelentõs része a megtalált roncsokból származik. A kiállításon láthatók majd második világháborús amerikai repülõgépmotor-, padló- és szárnylemezdarabok, egy B-17-es bombázó futómûszára, valamint egy Ácsteszér határában lezuhant B-24-es Liberator alumínium alkatrészeibõl készült répaszecskázó is – közölte a kutató. Oláh András Pál történész, a Háború a felhõk felett címû kiállítás kurátoraegy amerikai felségjelzésû B-24-es bombázó lemezdarabjával A idõszaki kiállítás látogatói a korabeli fotók mellett számos személyes tárgyat is láthatnak majd, így az amerikai pilóták által használt rádiós fejvédõt, tiszti sapkát vagy selyemre nyomtatott térképet is – mondta a szakember. Forrás: MTI
