A Szovjetunió széthullásától az ukrajnai válságig Nógrádi György biztonságpolitikai szakértõ, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára az orosz-közép-európai stratégiai és diplomáciai kapcsolatokról tart összegzõ és áttekintõ elõadást április 8-án, szerdán 17 órai kezdettel az Emlékpontban. Nógrádi György, aki magát elsõsorban közgazdásznak tartja és csak ezt követõen biztonságpolitikai szakértõ, ½megkerülhetetlen½ szereplõje a katonai és biztonsági kérdéseket elemzõ televíziós, rádiós mûsoroknak és gyakran nyilatkozik újságoknak és internetes hírportáloknak. A Budapesti Corvinus Egyetem professzora a ½közgáz½ nemzetközi szakán végzett és harminc éve foglalkozik kutatóként, oktatóként a védelemgazdaság makro-folyamataival, illetve a geopolitika és a biztonság dilemmáival. Véleménye szerint a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövõben bizonytalan. Az újságírók által legtöbbet foglalkoztatott szakértõ a nyolcvanas évek végén a jugoszláv válság kirobbanása elõtt kezdte rádiós nyilatkozatait, a televíziós adásoknak a 2001. szeptember 11-i merényleteket követõen lett rendszeres, szinte ½állandó½ szereplõje. A gyakori, biztonságpolitikai témájú nyilatkozatok ellenére Nógrádi György mégis inkább közgazdásznak, mintsem biztonságpolitikai szakértõnek vallja magát. A második világháborút követõen egy kétpólusú világrend állt be, ahol a két nagyhatalom a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése és érdekei határozták meg a globális történések jelentõs részét. A Szovjetunió 1991. évi felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, ez ellen intéz Putyin Oroszországa kihívást – mondta el egy elõadásában Nógrádi György. Az elmúlt év történései bizonyítják, hogy Oroszország nem tett le a globális vezetõi szereprõl – emeli ki a leghíresebb geopolitikai szakértõ. Nógrádi szerint harmadik világháború nem, de kõkemény hidegháborús idõszak igenis várható az orosz-ukrán konfliktus folytán, melynek katonai megoldása nincs, csupán politikai úton lehet rendezni a helyzetet.
