“Négyszáz esztendõs harc”Konferencia a második Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján ½A nemzetgyûlés most határozni fog, a történelem pedig ugyanúgy fog ítélni a mi elhatározásunk felett… ½ – mondta Slachta Margit szerzetesnõvér, nemzetgyûlési képviselõ a köztársaságtörvény 70 évvel ezelõtti parlamenti vitájában egyetlen ellenvéleményként. A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk február 1-jén lépett hatályba: eltörölte a királyság intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A második Magyar Köztársaságról és annak megítélésérõl rendez tanácskozást az Emlékpont ma délelõtt 11 órai kezdettel a vásárhelyi közgyûjteményben. A magyar jakobinusoktól induló, majd a kossuthi emigrációban hangsúlyosabban megjelent köztársasági gondolat 1918-19 fordulóján rövid idõre öltött testet a ½minden más országtól független és önálló népköztársaságban½. A második világháborút követõen a baloldal részérõl a szovjet megszállási övezet más országaihoz hasonlóan vetõdött fel az államforma megváltoztatása, melynek törvényjavaslatát a magyar nemzetgyûlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága 1946. január 28-án tárgyalta, majd 29-én a parlament elé terjesztették azt. A kormánypártok által támogatott javaslattal szemben a Mindszenty József bíboros vezette katolikus egyház a történelmi államforma, a monarchia mellett állt ki. A nemzetgyûlési vitában egyedüli ellenzõként Schlachta Margit amellett foglalt állást beszédét durva és gúnyos bekiabálásokkal zavarták meg , hogy a hatalom nem a népnek tartozik elszámolással, hanem a mindenhatónak kell számot adni annak felhasználásáról. ½Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítjuk el az országot. A jövõ felelõssé fog tenni minket elhatározásunkért.” – mondta az elsõ nõi képviselõ. A nemzetgyûlés 1946. január 31-én elfogadta az 1946. évi I. törvénycikket, amely kimondta a királyság intézményének eltörlését és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A szavazást követõen azonnal hatályba is lépett a köztársasági törvény. Napra pontosan hét évtizeddel ezelõtt a nemzetgyûlés közfelkiáltással Tildy Zoltán, kisgazda miniszterelnököt, református lelkészt választotta a (második) Magyar Köztársaság (elsõ) elnökévé. Az Emlékpont február 1-jei konferenciáját Miklós Péter, a közgyûjtemény vezetõje nyitja meg. Antal Tamás, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense az 1946. évi I. törvény létrejöttérõl, Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetõje a köztársaság ½ünnepérõl½ tart elõadást. A köztársasági eszme jeles hódmezõvásárhelyi képviselõje, Nagy György (1879-1923) életpályáját vázolja fel Zeman Ferenc, az Emlékpont történésze. Az erdélyi születésû ügyvédet a Kossuth-hagyomány tisztelete és a ´48-as eszmékhez való ragaszkodás vonzotta az 1910-es években Hódmezõvásárhelyre. Innen indult el 1911. október 14-én a Magyar Köztársaság címû folyóirata, melynek megjelenési napja minden hónap 14-én a Habsburg trónfosztás napjára (1949. április 14.) emlékeztetett. A Nagy György alapította Országos Köztársasági Pártot alig egy éves mûködést követõen törvénnyel tiltották be, de politikai hitvallását a köztársaság nyílt követelése nélkül a Kossuth Lajos Pártban, és újságaiban a Kossuth Lajos Lapjában, majd a Kossuth Zászlóban vitte tovább. 1918 novemberében Nagy György, mint a Nemzeti Tanács jegyzõje olvasta fel az Országház kupolatermébe azt a néphatározatot, amely kihirdette a magyar (nép)köztársaság megalakulását. Az Emlékpont tanácskozásának záró elõadását Hajagos Csaba, a Katona József Múzeum történésze tartja Kordonok nélkül címmel az 1990. augusztus 18-19-én megrendezett kecskeméti nyitott repülõtér programról.
