Az Emlékpontban tartott konferenciát a megyei honismereti egyesület A hódmezõvásárhelyi Emlékpontban rendezte ünnepi közgyûlését megalakulásának 25. évfordulóján a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület. A Honismeret napja alkalmából – a történelemtudós Bél Mátyás születésnapjához kötõdõen – az egyesületet tizenöt éve vezetõ Prof. Dr. Blazovich László részére az országos Honismereti Szövetséget irányító Debreczeni-Droppán Béla merített papíros díszoklevelet adott át, míg az egyesület Nagy György-emlékplakett adományozott vezetõjének. Dr. Miklós Péter, a vendéglátó intézmény vezetõje köszöntõjében rámutatott: bár a honismereti mozgalom a rendszerváltás elõtt indult, a tagok által feldolgozott témák koraszakokon át ívelnek, és a következõ generációk számára az értékek átadását emelte ki a negyedszázada mûködõ megyei egyesület feladatai közül. Dr. Miklós Péter, Debreczeni-Droppán Béla és prof. dr. Blazovich László Debreczeni-Droppán Béla kiemelkedõen aktívnak nevezte a Csongrád megyében mûködõ egyesületet, amely a legtöbb határon átnyúló kapcsolatot tart fenn a régióban mûködõ honismereti szervezetekkel. Jelentõsen nõtt az egyesület taglétszáma, és örvendetesen sok fiatal található a megyei szervezet soraiban – értékelt az országos elnök. Az egyesület egyik alapítója, és annak másfél évtizede vezetõje, Prof. Dr. Blazovich László munkásságáról Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna, a szervezet titkára elmondta: az elnök korábban, a megyei levéltárat vezetve intézményi hátteret biztosított a civil szervezet mûködéséhez, amelynek tevékenységét többször is megújította, és mint fogalmazott, ezért is kerül a legjobb személyhez a Nagy György-emlékplakett. A díjazott elnök az egyesület múltját értékelve kijelentette: a rendszerváltás elõtt a Hazafias Népfront támogatásával mûködött egykori bizottság az új formában önmagát eltartani képes, és önmagáért elkötelezetten dolgozó egyesületté formálódott. A Honismereti nap elõadássorozatában – melynek témája a megyei értékek számbavétele volt – Dr. Fári Irén Szeged épített értékeit vette számba, kiemelve, hogy a szegedi árvíznek köszönhetõen a megyeszékhely ikonikus épületeinek nagy része a 18. század után épült, és jelentõs turisztikai vonzerõt jelentenek a város számára. Urbancsok Zsolt, a makói levéltár osztályvezetõje a makói helyi értéktárról elmondta: az épített környezet mellett olyan értékek is a tár részeivé váltak, mint a “messze van, mint Makó Jeruzsálemtõl” szólás is, de javasolták, hogy a csak a maros-parton megtalálható, muslica-szerû rovar, az európai nyeles szemû légy is legyen makói érték. Bár ezt a helyi bizottság elsõ körben elutasította – csúnyának találva az ízeltlábút -, reményét fejezte ki, hogy mégis az értéktár része lehet a különleges légyfajta. Apjok Vivien dolgozatában a szintén 25 éves Makói Hagymafesztivált vette górcsõ alá. A rendezvény a hungarikumként elismert, védett növényre és globalizációval szemben kialakult helyi identitás keresésére alapult, egyre nagyobb népszerûségnek örvend nemcsak a térségben, hanem az országos turisztikai rendezvények sorában is. Labádi Lajos Szentes értékei között a polihisztor Kiss Bálint tevékenységét méltatta, a református esperes egyházi tevékenységén túl tankönyveket írt, a mezõgazdasággal foglalkozva vasekét készített, sõt a mai kombájn elõdjének mûködését is kidolgozta. Georgiádes Ildikó a csongrádi értéktárból a halászházak, a Szent Rókus Templom és a csongrádi fahíd története mellett a bokrosi borok kultuszát és szent Orbán szobrának tiszteletét elemezte elõadásában. Ormos Zsuzsanna a vásárhelyi festõmûvészekrõl tartott elõadást Ormozs Zsuzsanna Vásárhelyrõl, mint az alföldi festészet fõvárosáról szólt a konferencián, rámutatva, hogy a város szerette és megbecsülte festõit, és nemcsak a helyhatóság, hanem a helyi gazdák is biztosították a mecenatúrát. Az elõadó kiemelte: a festészetnek Vásárhelyen nemcsak múltja, de jelene, és így jövõje is van a városban, amelyet a Vásárhelyi Õszi Tárlatok sorozata is megalapoz. A konferenciát záró elõadásában Dr. Miklós Péter az általa vezetett Emlékpont mûködési területeit ismertetve kiemelte az oktatást, rámutatva, hogy a közoktatási funkciók mellett az Emlékpont számos felsõoktatási intézménnyel áll munkakapcsolatban. Az intézmény által létrehozott kiállítások közül napjainkban a Rákosi börtönei örvend a legnagyobb népszerûségnek, számos városban láthatták és fogják látni a korszakot realisztikus eszközökkel bemutató installációt. Dr. Miklós Péter elmondta: a tudományos kutatások során az intézmény korábbi történésze, Vincze Gábor feltárta a városban élõket érintõ valamennyi népbírósági pert, és most a szintén történész Nagy Gyöngyi kutatja az egykori igazoló bizottságok tevékenységét. A konferencia végén a vendégek megtekintették az Emlékpont termeiben a közgyûjtemény állandó kiállítását.
