Megalázott diplomaták és megalázott országTrianonról az Emlékponban Egy nappal a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója – és egyben a Nemzeti Összetartozás Napja – elõtt a hódmezõvásárhelyi Emlékpont a békeszerzõdésrõl és a párizsi magyar delegációt vezetõ Apponyi Albert tevékenységérõl rendezett konferenciát. Miklós Péter, a közgyûjtemény vezetõje kijelentette: fontos, hogy nemcsak a nemzet 96 ével ezelõtti szétszakítására emlékezetünk ezen a napon, hanem arra is, hogy már hat éve, hogy aki a trianoni döntés miatt a határon túlra került, az is a magyar nemzet részének érezheti magát nemcsak lelki értelemben, hanem jogi szempontból is, amelyet a magyar állam lehetõvé tett. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkára A konferenciát megnyitó beszédében Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkára – aki maga is történész – kijelentette: Apponyinak nem volt lehetõsége befolyásolni az elõre megírt ítéletet, a békediktátum tartalmát. Szólt arról is, hogy a korábbi idõkben a szomszédos országok a számukra kedvezõ döntést a történelmet átfestve jogosnak, sõt igazságosnak nevezték, míg mások igyekeztek a szõnyeg alá söpörni a diktátum generálta problémákat, azonban örvendetes – tette hozzá -, hogy a Magyar Tudományos Akadémia külön kutatócsoportja dolgozik a valós tények feltárásán és feldolgozásán. Vizi László Tamás fõiskolai tanár, a Kodolányi János Fõiskola rektorhelyettese Trianonban nem szerzõdést, hanem diktátumot kellett aláírnia kiutazott magyar delegációnak, amelynek összeállítására valódi – mai kifejezéssel élve – castingot rendeztek a kormányban, s csak az utolsó napon állt össze a különvonattal indulók névsora – jelentette ki Vizi László Tamás fõiskolai tanár, a Kodolányi János Fõiskola rektorhelyettese. Elõadásában rámutatott: a korábban megjelent publikációk tartalmával szemben a dokumentumot aláíró, az elsõ világháborút katonaorvosként végigszolgáló Dr. Bernárd Ágost, valamint a hat nyelvet beszélõ Drasche-Lázár Alfréd a magyar államfõ – Horthy Miklós kormányzó – felhatalmazásával látták el kézjegyükkel a dokumentumot. Vizi professzor felidézte: a magyar delegáció az aláírás helyszínére érkezve, bár a francia katonák díszsorfala elõtt haladt el, nem kapott tisztelegést, csak a palotát elhagyó küldöttségnek – amely immár nem hadvislõ fél képviselõi voltak – adtak katonai tiszteletet. Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora A trianoni diktátum – amely egy hevenyészett, pontatlan és egyben késõbb sok vitára okot adó szerzõdés volt – terület- és vagyonátadást is rögzített. Erre mutatott rá elõadásában Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora, aki kifejtette: nem volt más választása az országnak, hiszen csak az aláírás által térhetett vissza nemzetközi jogi alany státuszába. A professzor kiemelte: túl azon, hogy nemzetrészeket szakított el a diktátum, az addig 45 milliárd aranykorona értékû nemzeti vagyon 15 milliárdra apadt. Anka László, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa Anka László, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa Apponyi Albertnek a béke érdekében kifejtett tevékenységét elemezve részletezte az Interparlamentáris Unió tagjaként végzett munkáját, amely során Apponyi elérte, hogy a millennium évében a nemzetközi szervezet – ellenére a román tiltakozásnak – a magyar fõvárosban tartsa ülését, de szólt arról is, hogy a Szerbia ellen meginduló támadást hírét az akkor Hollandiában tartózkodó Apponyi örömmel fogadta. Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem tanára – A trianoni határokat már 1919 tavaszán meghúzták, minden esetben Magyarország kárára – errõl Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem tanára szólt elõadásában, rámutatva: a magyar tárgyalódelegáció útja során több alkalommal is megalázó helyzetbe került. Ilyen volt, amikor a vonatút során a svájci-francia határon a menetjegyük kifizetésére szólították fel õket, és a párizsi pályaudvaron az õket fogadó delegációvezetõ sem fogott kezet a magyar politikusokkal, csak késõbb, a szálloda falai között, amely ráadásul egy garniszálló volt, és folyamatosan korlátozták a magyar diplomaták mozgását. Gulyás professzor hozzátette: a mérhetetlenül szigorú és elfogadhatatlan döntés eredményeként az ország területe 282 ezer négyzetkilométerrõl 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, a lakosság száma 18 millióról 7,5 millióra apadt, s mintegy 3,2 millió magyar rekedt a határokon kívül. A döntés ellen Apponyi a francia külügyminisztérium épületében, a gyõztes hatalmak képviselõi elõtt mondott nagyívû beszédet, amelyben a döntést etnikai, történelmi, biztonságpolitikai, valamint földrajzi és gazdasági gyengeségeire is rámutatott. Tarján M. Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza A konferenciát záró elõadásában Tarján M. Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza az Apponyi nevével fémjelzett oktatási törvénycsomaggal kapcsolatos tényekre és legendákra hívta föl a figyelmet, s ismertette saját új kutatási eredményeit is.
