ArchívumHírekHírek 2016

Hatvan éve összefogtak a szabadságértA panelprogram és a gulyásleves nem pótolhatja a szabadságot

Hatvan éve összefogtak a szabadságért A panelprogram és a gulyásleves nem pótolhatja a szabadságot A forradalom és szabadságharc hazai és hódmezõvásárhelyi vetületét bemutató kiállítással és az 56-os eseményekben szerepet vállaló vásárhelyiek történetét rögzítõ interjúkötettel készült az Emlékpont a hatvanadik évfordulóra. Október 23-án a kiállítás megnyitását követõen az interjút adó ötvenhatosok jelenlétében mutatták be a könyvet a közgyûjteményben. – Hogyan kerülhetünk közelebb 1956-hoz, ahhoz a hatalmas teljesítményhez, amelyet elõdeink, és még a jelenlévõk közül többen elértek – tette fel a kérdést a kiállítást megnyitó Grezsa István. A kormánybiztos, önkormányzati képviselõ kifejtette: nemzeti ünnepeink közül az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szinte már a génjeinkbe ivódott a reformkorral, Kossuth tevékenységével, a tavaszi hadjárattal, vagy a világosi fegyverletétellel és az aradi tizenhárom tábornok kivégzésével. Ugyanez a helyzet augusztus huszadikával, hiszen akár a honfoglalás, akár a keresztény állam megalapítása valamennyi magyarnak ugyanazt jelenti. Bár 1956-hoz hozzákapcsolódik a vesztes világháború, a Rákosi-korszak, maga a csodálatos két hét és az azt követõ mérhetetlen leszámolás, azonban szembe kell nézni a kádári konszolidáció gulyáskommunizmusával, amely megtörte a nemzeti önazonosság gerincét – fogalmazott Grezsa István, rámutatva hogy a barikád két oldalán állók megosztottsága akadályozza, hogy ez az ünnep elfoglalja az õt megilletõ helyet. A kormánybiztos hozzátette: a most megnyílt kiállítás pannói a történelmi eseményeket megfelelõ szakmaisággal feltárva mutatják meg nemcsak azoknak, akik megélték az eseményeket, hanem a fiataloknak is. – Mindenkinek van saját, ötvenhatos élménye, hiszen nem volt Magyarországon olyan család, amelyet ne érintettek volna az események – jelentett ki az elõadó, saját nagybátyját példaként említve, akit nemcsak hat és fél évre börtönöztek be, hanem évtizedekig meg is figyelték. Õ mesélte el, hogy a fogsága idején Békéscsabán, a szomszédos börtöncellában egy húszéves fiatalember várt másnapi kivégzésére és hallhatta, hogy az akasztás elõtt néhány órával hozzá beengedett szüleivel hogyan beszélget a fiatal férfi, érdeklõdik az otthoni gazdaságról, miközben a szülõk a rövidesen bekövetkezõ gyászukat vetítették elõre. A kormánybiztos hangsúlyozta 1956 tisztaságát is, a festõmûvész Fejér Csaba történetét felidézve, akit fõiskolás és egyetemista társaival együtt a Széna térrõl hazaküldött Szabó bácsi, hogy õk, a munkásfiúkkal bevégezzék a reménytelen harcot, mondván: a jövõnek szüksége van a kimûvelt emberfõkre. Grezsa István Grezsa István leszögezte: ötvenhatot vissza kell illeszteni a kommunisták által megszakított múlt után és ha tíz éve elmulasztottuk ezt, most ki kell használni a kínálkozó kegyelmi pillanatot, hogy az idén a világsajtót – ellentétben az egy évtizeddel ezelõttiekkel – ne a gumilövedékek elõl menekülõ magyarok képei töltsék meg, hanem az, hogy Magyarország be tudta fogadni ötvenhat szellemiségét. – Az Összefogás a szabadságért. 1956 Magyarországon és Hódmezõvásárhelyen címû kiállítás tablói hazánk 1944 és 1963 közötti történetérõl szolgálnak adatokkal – mutatta be a kiállítást Miklós Péter. Az Emlékpont intézményvezetõje hangsúlyozta: az elvégzett kutatások igazolják, hogy a szovjet csapatok 1944-es bevonulása után már megkezdõdött a hazai közigazgatás szovjetizálása, amely idõszak átível a kádári rezsim elsõ, 1963-ig tartó korszakán, bár – mit hozzátette – volt az ötvenhatosok között, aki csak a hetvenes években nyerhette vissza szabadságát. Miklós Péter A forradalom sajátossága, hogy valamennyi társadalmi réteg – a szovjet érdekeket közvetlenül kiszolgálók kivételével -, és valamennyi politikai nézet képviselõje 1956-ban összefogott a szabadságért, a szovjet uralom és kommunizmus nélküli országért. Ennek jegyében egy véleményt fogalmazott meg a forradalmi Hódmezõvásárhelyen a szociáldemokrata Erdei István és a parasztpárti gyökerû Gyáni Imre is. Miklós Péter szólt arról is, hogy Rákosi Mátyás és Kádár János rendszere egyaránt diktatúra volt, s bár vannak, akik hajlamosak megszépíteni a kádári korszakot, de nem feledhetjük, hogy huszonhatezer politikai ítélet – csak a vásárhelyiekre több mint százévnyi börtön – és négyszáz halálos áldozat a kádári megtorlások mérlege: nagyon sokan nagyon nagy árat fizettek a ötvenhatos õz néhány napos szabadságérzetéért. Az intézményvezetõ a kiállításról szólva hangsúlyozta: a tablók a kutatás tényeit, a feltárt fotókat és dokumentumok kópiáit is tartalmazzák, amelyek forrása – az Emlékpont anyaga mellett – a vásárhelyi Tornyai János Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a helyi levéltár, valamint a Bethlen Gábor Református Gimnázium gyûjteménye is. – Szerencsére Kádár puhának csúfolt kommunista diktatúrája nem maradhatott fönn – zárta megnyitóját Miklós Péter, kijelentve: a panellakás-építési program és a gulyásleves illúziói nem pótolhatták a szabadságot. A kiállítás megnyitását követõen a közgyûjtemény konferenciatermében mutatták be az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával megvalósult, az Összefogás a szabadságért címû kötetet, amelynek szerkesztõje és kiadványmenedzsere Miklós Péter, míg szerzõi az Emlékpont történészei, Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc. Az intézményvezetõ ismertetõjében a kötet szerkezetérõl elmondta: a gazdagon illusztrált kiadvány elsõ része Hódmezõvásárhely 1956-os világába vezeti az olvasót, míg a második részben közölt interjúk rögzítik a vásárhelyiek egyéni és közösségi felelõsségvállalásának tanulságait. Miklós Péter, Nagy Gyöngyi Zeman Ferenc és a most bemutatott kötet A szerzõk közül Nagy Gyöngyi hangsúlyozta: a könyv a huszonnegyedik órában készült el, amelyet az is jelez, hogy a készítõk munkáját segítõ egykori gimnáziumigazgató, Földesi Ferenc a kötet elkészítése idején hunyt el.Zeman Ferenc, aki az ötvenhatot követõ megtorlásokat dolgozta fel, rámutatott: a mû emlékkönyv is azoknak, akik a vádlottak padján, vagy az utolsó szó jogán sem változtatták meg a forradalom idején képviselt nézeteiket, így Erdei István vagy Gyáni Imre is kiálltak meggyõzõdésük mellett, amiért a hatalom õket nyolc, illetve hat év börtönre ítélte és a kádári rendszer rájuk sütött bélyegét még évtizedekig hordozták. Alkotók és szereplõk A bemutató végén Miklós Péter hangsúlyozta: mind a kiállítás, a megjelentetett könyv, illetve az Emlékpontban megrendezett rendhagyó történelemórák sora – amelyeken ötvenhatosokkal találkozhatnak a helyi diákok – egy célt szolgálnak: a fiatalok olyan élményeket szerezzenek, amelyeket késõbb maguk is továbbadhatnak gyermekeiknek és unokáiknak.