Irodalomtörténész, dramaturg. Hódmezővásárhelyen született. A Református Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. 1946-ban a város engedélyt kapott állandó, önálló színház működtetésére, és még abban az évben színigazgatónak nevezték ki. Az ún. Osváth-színház 1947-ig működött. 1950-ben a szegedi tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. 1951 és 1954 között a Bethlen Gábor Gimnázium magyartanára volt. 1946. augusztus 8-án tartotta székfoglalóját a Tornyai Társaság ülésén Századunk magyar drámája címmel. 1958-tól 1961-ig a Tornyai János Múzeum igazgatója. volt. Irodalomszervezőként, kritikusként tagja volt a Tiszatáj szerkesztőbizottságának. 1961 és 1963 között a TIT Országos Irodalmi Választmányát vezette. 1961-től az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa, a Kortárs kritikai rovatvezetője, valamint 1963-tól a Nemzeti Színház fődramaturgja volt. Mély barátság fűzte Németh Lászlóhoz, aki őt az Égető Eszter c. regényében Hantai néven emlegette.