A híres vásárhelyi cigányprímás, Czutor Béla (1863–1909) hegedűjének a Bolzanótól Hódmezővásárhelyig tartó útját is bemutatja Bernátsky Ferenc helytörténész, aki az 1687-ben Dél-Tirolban készült hangszer készítőjéről, Matthias Albaniról, az adakozó vásárhelyiekről és a „Béla cigányként” emlegetett művész életéről is beszél. Tornyai-téka, 28. rész
Az 1970–80-as években a soviniszta Ceausescu-rendszer tízezrével telepítette be a románokat Marosvásárhelyre, hogy a magyarság számarányát ezzel is csökkentse. 1990 elején a bukott rendszer hívei, a „telepesek” és a környékbeli román falvak parasztjai körében féktelen magyarellenes propagandát folytattak. 1990. március 19-én fölheccelt románok többezres csoportja támadta meg a várost. Sütő András írót szinte agyonverték, s […]
A nemzeti összetartozás napján a száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról és annak következményeiről szót a Vásárhelyi Televízió kulturális magazinja, a Kultikum. A műsorban Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténésze összegezte a száz évvel ezelőtti döntés előzményeit és következményeit, majd Kovács Ferenc magángyűjtő, kutatóval közösen mutatták be a közgyűjteményben megrendezett kiállítást, amelyben összegezték, hogyan […]
A Tornyai János Múzeum az elmúlt évek legjelentősebb régészeti leleteit bemutató tárlattal készül 2020-ban. A kiállítás a vásárhelyi beruházások régészeti munkái során föltárt tárgyi emlékek bemutatása mellett hangsúlyt fektet a régészet módszertanának szemléletes és interaktív megismertetésére is. Az előkészületekről és a háttérmunkálatokról Csányi Viktor régész mesél. Tornyai-téka, 26. rész
A Kossuth Rádió 2020. június 4-i, Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a trianoni békediktátum dél-alföldi következményeiről Dr. Miklós Péterrel, a Tornyai János Múzeum igazgatójával, az Emlékpont intézményvezetőjével Nagy Margit beszélgetett.
Hogyan hatott a trianoni békediktátum Magyarország felekezeti összetételére? Milyen indokkal utasították ki 1923-ban Glattfelder Gyula csanádi püspököt Románia területéről? Miért nőtt meg a címzetes érsekek száma az 1920-as években hazánkban? Dr. Miklós Péter történész, múzeumigazgató előadása ad választ ezekre a kérdésekre. Tornyai-téka, 25. rész
Nagy Gyöngyi történész előadásában a trianoni békeszerződés száz évvel ezelőtti aláírásáról és az annak kapcsán bekövetkezett határmódosulásokról, valamint gazdasági és infrastrukturális hatásokról beszél, de hallhatunk a békediktátum magyar társadalom általi fogadtatásáról is. Tornyai-téka, 24. rész
A Tornyai János Múzeum a Hódmezővásárhely revíziós emlékei 1920 és 2020 között című kiállítással készül a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. Bár a tárlat személyes megtekintését a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé, a dokumentumokat és tárgyi emlékeket felvonultató összeállítás mégis fennmarad az utókornak, az intézmény a témáról kötet jelentet meg önkormányzat támogatásával. A kiállításról bővebb […]
A trianoni békediktátumnak olyan hosszú távú hatásai voltak, amelyek még az államszocializmus korának fejlesztéspolitikáját is meghatározták. Erről Dr. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője nyilatkozott a Délmagyarország 2020. június 2-i számában. Határ menti település lett Kübekháza és Tiszasziget ÚTLEVÉLLEL INDULTAK ARATNI SAJÁT FÖLDJÜKRE A száz esztendeje aláírt trianoni békediktátum következményei nemcsak […]
1918 novemberének elején a román hadsereg – 1916 után másodszor – megtámadta Magyarországot. A szedett-vedett sereg érdemi katonai ellenállás hiányában 1918 végéig puskalövés nélkül elfoglalta a történelmi Erdélyt. 1919 áprilisában – a Székely Hadosztály fegyverletétele után – az egész Alföldet megszállták. A tanácsköztársaság összeomlását követően bevonultak Budapestre, majd elfoglalták a Dunántúl északi sávját is. A […]