Elűzött egyetemek – „A jelzett ünnepségeken részt vennünk erkölcsi lehetetlenség” Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatójának, az Emlékpont intézményvezetőjének írása a Magyar Nemzet 2020. május 29-i számában jelent meg. A történelmi Magyarország fölbomlása után az ország tudományos és felsőoktatási központjai közül több is idegen impérium alá került. Így az 1872-ben alapított kolozsvári és […]

Id. Szabó Lajos (1891–1974) közel négy évig volt hadifogoly az Orosz Birodalomban az első világháború idején. Az ott szerzett tapasztalatait egy füzetbe jegyezte föl, míg a személyes tárgyait katonaládájában őrizte. A tárgyakról Bernátsky Ferenc helytörténész mesél, akitől azt is megtudhatjuk, hogy a hagyaték miként került a múzeum gyűjteményébe. Tornyai-téka, 22. rész

Június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosul. Dr. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója pénteken a Rádió 7 Közös Nevező Extra műsorában leszögezte: megyénk ezzel nem megszűnik, hanem épp ellenkezőleg, gazdagodik és kibővül.

A husza5dik századi közepi vásárhelyi festészet meghatározó alkotója volt Kohán György (1910–1966). A VI. Vásárhelyi Őszi Tárlaton Tornyai-plakettet nyert, később Kossuth-díjjal is elismert művész 44 alkotását őrzi a Tornyai-múzeum képzőművészeti gyűjteménye, s – mint azt Képiró Ágnes művészettörténésztől megtudhatjuk – közülük három az Alföldi Galéria állandó kiállításán tekinthető meg.Tornyai-téka, 21. rész

A Magyarságkutató Intézet konferenciájának előadói széleskörűen ismertették a trianoni békediktátum előzményeit és hatásait, valamint az azt követő talpra állás folyamatát is. Az eseményen referátumot tartott Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója is. A Magyarságkutató Intézet az elmúlt héten A 100 éves trianoni békediktátum születése címmel rendezett – magyar és angol nyelven – online konferenciát. […]

Dr. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója Csongrád-Csanád megye új nevéről A Hódpress.hu felvétele

Kiss Lajos, a hódmezővásárhelyi múzeum első vezetője 1912-től a nyíregyházi múzeumban folytatta pályafutását, amelynek később vezetője is lett. Az 1948-ig tartó időszakról, a Nyíregyháza és múzeuma második világháborús veszteségeiről, s a nyírségi közgyűjtemény 1945 utáni újjáépítési kísérletéről beszél Bernátsky Ferenc helytörténész. Tornyai-téka, 20. rész

A régészeti föltárások során előkerült leletek a dokumentálást és a földolgozást követően a restaurátorműhelyben nyerik el azt a formát, amelyben később a közönség a kiállításokon láthatja őket. Molnárné Balázs Zsuzsa restaurátor munkáját és technikáit ismerhetjük meg. Tornyai-téka, 19. rész

A náci Németország és szövetségesei második világháborús veresége után a győztes nagyhatalmak között egyre több feszültség keletkezett, s az Egyesült Államok és a kommunista Szovjetunió között megindult a kommunikációs, fegyverkezési és technológiai-fejlesztési versengés. Dr. Miklós Péter történész, múzeumigazgató előadásában a hidegháború évtizedeit tekinti át. Tornyai-téka, 18. rész

A vásárhelyi múzeum első igazgatója, Kiss Lajos – aki ezt a feladatot kezdetben díjtalan önkéntesként látta el – a múzeumalapító Tornyai János útmutatása alapján kezdett néprajzi tárgyak gyűjtésébe, később tudását budapesti és kolozsvári továbbképzéseken gyarapította. Kiss Lajos 1905-től 1912-ig tartó vásárhelyi időszakáról, házasságkötéséről és családjáról beszél Bernátsky Ferenc helytörténész. Tornyai-téka, 17. rész