{"id":7085,"date":"2020-08-03T21:19:46","date_gmt":"2020-08-03T21:19:46","guid":{"rendered":"http:\/\/emlekpont.hu\/?p=7085"},"modified":"2020-08-03T21:19:48","modified_gmt":"2020-08-03T21:19:48","slug":"piaristak-a-panelhazaknal-nem-volt-egyszeru-ujrainditani-az-egyhazi-iskolakat-1990-utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/emlekpont.hu\/?p=7085","title":{"rendered":"Piarist\u00e1k a panelh\u00e1zakn\u00e1l. Nem volt egyszer\u0171 \u00fajraind\u00edtani az egyh\u00e1zi iskol\u00e1kat 1990 ut\u00e1n"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>Dr. Mikl\u00f3s P\u00e9ter, a Tornyai J\u00e1nos M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1nak \u00edr\u00e1sa a Magyar Nemzet augusztus 1-jei sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A magyar kereszt\u00e9ny nevel\u00e9s ezer\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legs\u00f6t\u00e9tebb fejezete volt az \u00e1llamszocializmus kora, amikor nemhogy a templomok falai k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott\u00e1k az egyh\u00e1zakat, de a felekezeti iskol\u00e1k \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1val el is t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k \u0151ket az oktat\u00e1s sz\u00edntereir\u0151l. Az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k \u00fajraindul\u00e1s\u00e1nak \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s oktat\u00e1sszociol\u00f3giai dimenzi\u00f3b\u00f3l egyar\u00e1nt jelent\u0151s \u2013 folyamata h\u00e1rom \u00e9vtizede kezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" width=\"723\" height=\"1024\" src=\"http:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-723x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-7086\" srcset=\"https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-723x1024.jpg 723w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-212x300.jpg 212w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-768x1088.jpg 768w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-1084x1536.jpg 1084w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-830x1176.jpg 830w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-230x326.jpg 230w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-350x496.jpg 350w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801-480x680.jpg 480w, https:\/\/emlekpont.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/08\/MP_Lugas_20200801.jpg 1412w\" sizes=\"(max-width: 723px) 100vw, 723px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p>Az akkor m\u00e1r kommunista befoly\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1948 j\u00fanius\u00e1ban fogadta el a mag\u00e1nk\u00e9zben l\u00e9v\u0151 oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben t\u00f6bb mint hatezer-\u00f6tsz\u00e1z felekezeti iskola (t\u00f6bb sz\u00e1zezer di\u00e1kkal \u00e9s mintegy tizennyolcezer pedag\u00f3gussal) ker\u00fclt \u00e1llami fenntart\u00e1sba.<\/p>\n\n\n\n<p>Ennek h\u00e1tter\u00e9ben az \u00e1llt, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi egyh\u00e1zakra \u2013 \u00e9s els\u0151sorban a katolicizmusra \u2013 a kommunist\u00e1k mindig gyanakodva, s\u0151t gy\u0171l\u00f6lettel n\u00e9ztek, s 1948-ban el\u00e9rkezettnek \u00e9rezt\u00e9k az id\u0151t arra, hogy mind az oktat\u00e1s vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l, mind a t\u00e1rsadalmi diskurzusb\u00f3l kivonj\u00e1k \u0151ket. \u00cdgy ker\u00fclt sor a felekezeti iskol\u00e1k \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ra is. Az istenhiten alapul\u00f3 kereszt\u00e9ny \u00e9rt\u00e9krend \u2013 amelyben \u00e9rt\u00e9k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a csal\u00e1d, a mag\u00e1ntulajdon, a tud\u00e1s, a hazaszeretetet, a hagyom\u00e1nytisztelet \u00e9s az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g \u2013 riv\u00e1lis \u00e9s ellent\u00e9tes tartalm\u00fa vil\u00e1gn\u00e9zete volt az ateista \u00e9s materialista kommunizmusnak. Az egyh\u00e1zak az iskol\u00e1ikban ezt az \u00e9rt\u00e9krendet adt\u00e1k tov\u00e1bb, s erre a R\u00e1kosi M\u00e1ty\u00e1s, majd K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett \u00e1llamszocialista diktat\u00far\u00e1ban nem volt sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n<p>T\u00f6bb mint n\u00e9gy \u00e9vtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az egyh\u00e1zak \u2013 n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9telnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3, az \u00e1llamszocializmus kor\u00e1ban is m\u0171k\u00f6d\u0151 egyh\u00e1zi iskol\u00e1t\u00f3l eltekintve \u2013 ism\u00e9t int\u00e9zm\u00e9nyfenntart\u00f3k lehessenek. A szocializmus utols\u00f3 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9se 1990 janu\u00e1rj\u00e1ban becikkelyezte az 1990. \u00e9vi IV., a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1gr\u00f3l, valamint az egyh\u00e1zakr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt, amely nemcsak kimondta, hogy az egyh\u00e1zak az \u00e1llamt\u00f3l f\u00fcggetlenek, \u00e9s azok egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztva m\u0171k\u00f6dnek, de azt is garant\u00e1lta, hogy az egyh\u00e1z \u201eell\u00e1that minden olyan nevel\u00e9si-oktat\u00e1si, kultur\u00e1lis, szoci\u00e1lis, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi, sport-, illet\u0151leg gyermek- \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gv\u00e9delmi tev\u00e9kenys\u00e9get, amelyet t\u00f6rv\u00e9ny nem tart fenn kiz\u00e1r\u00f3lagosan az \u00e1llam vagy \u00e1llami szerv (int\u00e9zm\u00e9ny) sz\u00e1m\u00e1ra. E tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6rben az egyh\u00e1zi jogi szem\u00e9ly int\u00e9zm\u00e9nyt l\u00e9tes\u00edthet \u00e9s tarthat fenn.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Ennek szellem\u00e9ben a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n sorra alakultak meg, illetve szervez\u0151dtek \u00fajj\u00e1 a felekezeti iskol\u00e1k. Az egyh\u00e1zaknak azonban a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n a sok \u00e9vtizedes kihagy\u00e1s okozta t\u00e1rsadalmi talaj- \u00e9s oktat\u00e1si hagyom\u00e1nyveszt\u00e9s mellett az infrastruktur\u00e1lis hi\u00e1nyoss\u00e1gokkal \u00e9s az anyagi kih\u00edv\u00e1sokkal is szembe kellett n\u00e9zni\u00fck. Sem megfelel\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9p\u00fcletek, sem az iskolafenntart\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges anyagi felt\u00e9telek nem \u00e1lltak rendelkez\u00e9sre. \u00cdgy az egyh\u00e1zak (1945 \u00e9s 1949 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llamos\u00edtott ingatlanvagyona ut\u00e1ni) k\u00e1rrendez\u00e9s\u00e9nek egyik legfontosabb k\u00e9rd\u00e9se lett 1989\/90 ut\u00e1n a felekezeti oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek visszaad\u00e1s\u00e1nak, f\u00f6l\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak, illetve meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9nek a probl\u00e9m\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n<p>Paskai L\u00e1szl\u00f3 (1927\u20132015) b\u00edboros, pr\u00edm\u00e1s, esztergom\u2013budapesti \u00e9rsek, a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s idej\u00e9n a magyar katolikus egyh\u00e1z vezet\u0151je a jelen sorok \u00edr\u00f3j\u00e1val folytatott besz\u00e9lget\u00e9sben az al\u00e1bbiakat fogalmazta meg a katolikus oktat\u00e1si \u00e9s nevel\u00e9si int\u00e9zm\u00e9nyek \u00fajraindul\u00e1s\u00e1nak korabeli k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeir\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>\u201eA rendszerv\u00e1lt\u00e1s idej\u00e9n nem volt egys\u00e9ges fell\u00e9p\u00e9s a katolikus egyh\u00e1z r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hogy egyik vagy m\u00e1sik egyh\u00e1zmegye vagy szerzetesrend milyen int\u00e9zm\u00e9nyt tud visszaig\u00e9nyelni, \u00e1tvenni, m\u0171k\u00f6dtetni. Tulajdonk\u00e9ppen a reorganiz\u00e1ci\u00f3 a szerzetesrendekn\u00e9l is \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, \u00bbalulr\u00f3l\u00ab szervez\u0151d\u00f6tt: melyik hogyan tudta mag\u00e1t \u00fajj\u00e1szervezni. A reorganiz\u00e1l\u00e1shoz persze hozz\u00e1tartozott az is, hogy milyen \u00e9p\u00fclethez tudnak hozz\u00e1jutni. Az egyes szerzetesrendek \u2013 legal\u00e1bbis amelyekben volt dinamika \u2013 pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00fcket megszervezni. Szempont volt az er\u0151forr\u00e1s, a benc\u00e9sek p\u00e9ld\u00e1ul nem v\u00e1llaltak t\u00f6bbet azzal az indokkal, hogy az \u00fajabb iskol\u00e1kat nem tudn\u00e1k ell\u00e1tni benc\u00e9s tan\u00e1rokkal. A piarist\u00e1k \u2013 m\u00e1r csak hagyom\u00e1nyaik miatt is \u2013 nagyon sz\u00e9pen b\u0151v\u00fcltek. A ferencesek \u2013 lelkip\u00e1sztorkod\u00f3 rend alapj\u00e1ban v\u00e9ve \u2013 azon az \u00e1ll\u00e1sponton voltak, nem \u00e9p\u00edtik le az iskol\u00e1t, de a tov\u00e1bbiakban is a lelkip\u00e1sztori munk\u00e1t tartj\u00e1k szem el\u0151tt. Ciszterci, premontrei gimn\u00e1zium esetenk\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre. A folyamatok meg\u00e9rt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l mondom: nem volt olyan helyzet, hogy pr\u00edm\u00e1sk\u00e9nt, \u00bbf\u00f6l\u00fclr\u0151l\u00ab lehetett volna valamit is mondani. Az illet\u0151 rendek el\u00f6lj\u00e1r\u00f3i tudt\u00e1k, hogy mit k\u00e9rnek, mit \u00edrnak al\u00e1, mi az, amit meg tudnak val\u00f3s\u00edtani. Ugyanakkor sz\u00fcks\u00e9g volt az \u00e9p\u00fcletekre, \u00e1m ezek visszaszerz\u00e9se igen sok ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. A pedag\u00f3gusok f\u00e9ltett\u00e9k az \u00e1ll\u00e1sukat, mondv\u00e1n, ha az iskola egyh\u00e1zi fenntart\u00e1sba ker\u00fcl, vel\u00fck mi lesz. Teh\u00e1t mind az int\u00e9zm\u00e9nyek elind\u00edt\u00e1sa, mind az \u00e9p\u00fcletek megszerz\u00e9se el\u00e9gg\u00e9 bonyolult volt. Elindult a katolikus iskol\u00e1k megszervez\u00e9se az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n is. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1k nem a szerzetesrendek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1lltak, ott az egyh\u00e1zmegy\u00e9k v\u00e1llalt\u00e1k a k\u00fczdelmet, hogy \u00e9p\u00fclethez \u00e9s pedag\u00f3gusokhoz jussanak.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Az 1930-ban sz\u00fcletett Gyulay Endre nyugalmazott szeged\u2013csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n f\u0151papk\u00e9nt tev\u00e9keny szerepet v\u00e1llalt az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k \u00fajraind\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Nyolc \u00e9vvel ezel\u0151tt mint egykori megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6kkel \u00e9s mint piarista \u00f6regdi\u00e1kkal a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni egyh\u00e1zpolitikai viszonyokr\u00f3l \u00e9s a szegedi piarista gimn\u00e1zium \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk. Akkor a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta.<\/p>\n\n\n\n<p>\u201eA Magyar Katolikus P\u00fcsp\u00f6ki Kar engem b\u00edzott meg, hogy az \u00e1llam \u00e1ltal elvett ingatlanok t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal lehets\u00e9ges visszak\u00e9r\u00e9s\u00e9nek \u00fcgy\u00e9ben a katolikus egyh\u00e1zat a korm\u00e1nyszervek \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hat\u00f3s\u00e1gok el\u0151tt k\u00e9pviseljem. Ennek sor\u00e1n \u2013 amikor l\u00e1ttam, hogy sok helyen visszak\u00e9rik \u00e9s visszakapj\u00e1k egyh\u00e1zi ingatlanjaikat a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u2013 gondoltam arra, hogy itt, Szegeden is \u00fajra kellene ind\u00edtani a katolikus k\u00f6z\u00e9piskolai nevel\u00e9st. V\u00e9g\u00fcl persze nekiindultunk, \u00e9s siker\u00fclt a piarista rendf\u0151n\u00f6knek beadni a k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1si k\u00e9relmet, \u00e9s ennek nyom\u00e1n jelent\u0151s k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1si \u00f6sszeghez jutni. Ez nem volt el\u00e9g ahhoz, hogy az \u00e9p\u00fcletet f\u00f6l lehessen \u00e9p\u00edteni, de alapot kaptunk hozz\u00e1. A v\u00e1ros vezet\u00e9se is j\u00f3nak l\u00e1thatta ezt, hiszen megfelel\u0151 telket biztos\u00edtott, m\u00e9gpedig Szeged k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n, a nagy panelh\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tt \u2013 ahova akkoriban a fiatalok k\u00f6z\u00fcl sokan k\u00f6lt\u00f6ztek \u2013, \u00edgy biztos\u00edtott volt, hogy ha a gyermekek feln\u0151nek, ebbe a gimn\u00e1ziumba j\u00e1rhatnak majd. Ez nagyon fontos dolog volt, mind erk\u00f6lcsi szempontb\u00f3l, mind a tud\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>K\u00e1llay Emil (1929\u20132018) \u2013 aki a kommunizmus \u00e9vtizedeiben volt gy\u00e1ri munk\u00e1s \u00e9s lelkip\u00e1sztor egyar\u00e1nt \u2013 1995 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt a piarista rend magyarorsz\u00e1gi provinci\u00e1j\u00e1t vezette. Tartom\u00e1nyf\u0151n\u00f6ks\u00e9ge alatt t\u00f6bb piarista gimn\u00e1zium \u00e9s templom \u00e9p\u00fclt, illetve \u00fajult meg. Akkori intenci\u00f3ir\u00f3l fogalmazta meg a k\u00f6vetkez\u0151 gondolatokat: \u201eAnnak idej\u00e9n mi mind a t\u00edz iskol\u00e1nkat visszak\u00e9rt\u00fck az\u00e9rt, hogy legal\u00e1bb katolikus iskol\u00e1val a v\u00e1ros elindulhasson. Sajnos azt is tudtuk, hogy nem lehet el\u00e9rni, hogy az iskol\u00e1kban \u00fagy, ahogyan r\u00e9gen volt, minden tant\u00e1rgyat \u2013 kiv\u00e9ve a testnevel\u00e9st \u00e9s a rajzot \u2013 pia\u00adrista tan\u00e1r tan\u00edtsa. A vil\u00e1giak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azt\u00e1n m\u00e9giscsak elindultunk.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k rendszerv\u00e1ltoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00fajraindul\u00e1sa \u2013 mint azt a f\u00f6nti id\u00e9zetek is al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k \u2013 neh\u00e9z \u00e9s bonyolult, anyagilag \u00e9s lelkileg egyar\u00e1nt megterhel\u0151 folyamat volt, eredm\u00e9nyek\u00e9nt azokban nemcsak a hazai oktat\u00e1s vil\u00e1ga gazdagodott \u00e9rt\u00e9kes iskol\u00e1kkal, \u00f3vod\u00e1kkal, koll\u00e9giumokkal, de ma m\u00e1r elmondhat\u00f3 az is, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1k mintegy tizenhat sz\u00e1zal\u00e9ka, m\u00edg a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k k\u00f6zel egynegyede egyh\u00e1zi fenntart\u00e1s\u00fa.<\/p>\n\n\n\n<p>(A cikk a napilap online fel\u00fclet\u00e9n is el\u00e9rhet\u0151: https:\/\/magyarnemzet.hu\/lugas-rovat\/piaristak-a-panelhazaknal-8446425\/)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Dr. Mikl\u00f3s P\u00e9ter, a Tornyai J\u00e1nos M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1nak \u00edr\u00e1sa a Magyar Nemzet augusztus 1-jei sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg. A magyar kereszt\u00e9ny nevel\u00e9s ezer\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legs\u00f6t\u00e9tebb fejezete volt az \u00e1llamszocializmus kora, amikor nemhogy a templomok falai k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott\u00e1k az egyh\u00e1zakat, de a felekezeti iskol\u00e1k \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1val el is t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k \u0151ket az oktat\u00e1s sz\u00edntereir\u0151l. Az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k \u00fajraindul\u00e1s\u00e1nak [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":7088,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7085"}],"collection":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7085"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7085\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7089,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7085\/revisions\/7089"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/7088"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7085"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7085"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7085"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}