\u00c1zsia halott sz\u00edv\u00e9benStein Aur\u00e9l nyom\u00e1ban az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9nelmi szabadegyetem\u00e9n Stein Aur\u00e9l, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00c1zsia- kutat\u00f3 az \u00f5si Selyem\u00fat ment\u00e9n v\u00e9gzett r\u00e9g\u00e9szeti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t mutatja be Felf\u00f6ldi Szabolcs r\u00e9g\u00e9sz, az SZTE R\u00e9g\u00e9szeti Tansz\u00e9k\u00e9nek tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9nelmi szabadegyetem\u00e9nek ez \u00e9vi utols\u00f3 el\u00f5ad\u00e1s\u00e1n december 10-\u00e9n, kedden 17 \u00f3r\u00e1t\u00f3l. 1900-ban indult el els\u00f5 bels\u00f5-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3j\u00e1ra Stein Aur\u00e9l, aki el\u00f5sz\u00f6r hozott h\u00edrt az eur\u00f3pai tudom\u00e1nynak az id\u00f5sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk kezdete k\u00f6r\u00fcli \u00e9vsz\u00e1zadokban m\u00e9g hatalmas, vir\u00e1gz\u00f3 v\u00e1rosokr\u00f3l, lak\u00f3ik h\u00e9tk\u00f6znapjair\u00f3l \u00e9s m\u00fbv\u00e9szet\u00e9r\u00f5l. Bels\u00f5-\u00c1zsia felfedez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban a 20. sz\u00e1zadban a legjelent\u00f5sebb eredm\u00e9nyeket az 1862-ben, Budapesten sz\u00fcletett Stein Aur\u00e9l \u00e9rte el. Iskol\u00e1it a piarist\u00e1kn\u00e1l kezdte, majd Drezd\u00e1ban evang\u00e9likus gimn\u00e1ziumba j\u00e1rt, de az \u00e9retts\u00e9git Budapesten a De\u00e1k t\u00e9ri evang\u00e9likus gimn\u00e1ziumban tette le. Egyetemi tanulm\u00e1nyait \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt B\u00e9csben, Lipcs\u00e9ben, Th\u00fcbingenben folytatta. Honv\u00e9d \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt a Ludovika Akad\u00e9mi\u00e1n katon\u00e1skodott. Az itt kapott t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szeti tanulm\u00e1nyait k\u00e9s\u00f5bb indiai majd k\u00ednai, v\u00e9g\u00fcl afganiszt\u00e1ni \u00fatjain kamatoztatta. Londonban \u00e9s Chambridge-ben v\u00e9gzett posztgradu\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9seket, ahol hamarosan felismert\u00e9k a fiatal tud\u00f3s tehets\u00e9g\u00e9t. Kutat\u00e1sai k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a civiliz\u00e1ci\u00f3k egym\u00e1sra hat\u00e1sa volt. A mediterr\u00e1n nyugatot (Eur\u00f3p\u00e1t) \u00e9s Ir\u00e1nt, Indi\u00e1t, K\u00edn\u00e1t (\u00c1zsi\u00e1t) egy kultur\u00e1lis egys\u00e9gk\u00e9nt kezelte. Az ezt \u00f6sszek\u00f6t\u00f5 Selyem\u00fat nem csup\u00e1n kereskedelmi c\u00e9lokra szolg\u00e1lt, hanem a Nyugat \u00e9s a Kelet nagy civiliz\u00e1ci\u00f3inak tal\u00e1lkoz\u00e1si pontja is volt. A Kr. e. 2. sz\u00e1zadt\u00f3l kezd\u00f5d\u00f5en t\u00f6bb mint egy \u00e9vezreden \u00e1t selymet, luxuscikkeket \u00e9s egy\u00e9b kereskedelmi \u00e1rukat sz\u00e1ll\u00edtottak \u00e9s cser\u00e9ltek az \u00fat menti v\u00e1rosokban, o\u00e1zisokban, de egyben eszm\u00e9k, vall\u00e1si tanok, m\u00fbv\u00e9szeti st\u00edlusok, technol\u00f3gi\u00e1k terjed\u00e9s\u00e9nek \u00e9s meghonosod\u00e1s\u00e1nak sz\u00edntere is volt. Stein Aur\u00e9l munkat\u00e1rsaival Ul\u00fagh-maz\u00e1rban, 1908. m\u00e1rcius (Cat. Stein HAS Photo 37\/5(79))Stein k\u00f6z\u00e9pen \u00fcl, l\u00e1b\u00e1n\u00e1l kuty\u00e1ja, Dash. T\u00f5le balra \u00fcl k\u00ednai titk\u00e1ra, Jiang Siye, jobbra k\u00e9t indiai munkat\u00e1rsa Lal Singh \u00e9s Ram Singh, akik a t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sben seg\u00edtett\u00e9k. A Selyem\u00fat \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, \u00edr\u00e1sos \u00e9s t\u00e1rgyi eml\u00e9keit kutatva Stein Aur\u00e9l 1900-1916 k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1rom nagy exped\u00edci\u00f3t vezetett a Tarim-medence homokba temetett romjainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra. Az exped\u00edci\u00f3k eredm\u00e9nyek\u00e9nt addig ismeretlen nyelvek \u00e9s \u00edr\u00e1sok ker\u00fcltek a kutat\u00f3k l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9be, az ott \u00e9l\u00f5 n\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9nete, m\u00fbvel\u00f5d\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete ker\u00fclt \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba. Vil\u00e1gh\u00edrnev\u00e9t a dunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomokban \u00f5rz\u00f6tt kincsek felfedez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c1zsia halott sz\u00edv\u00e9benStein Aur\u00e9l nyom\u00e1ban az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9nelmi szabadegyetem\u00e9n Stein Aur\u00e9l, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00c1zsia- kutat\u00f3 az \u00f5si Selyem\u00fat ment\u00e9n v\u00e9gzett r\u00e9g\u00e9szeti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t mutatja be Felf\u00f6ldi Szabolcs r\u00e9g\u00e9sz, az SZTE R\u00e9g\u00e9szeti Tansz\u00e9k\u00e9nek tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9nelmi szabadegyetem\u00e9nek ez \u00e9vi utols\u00f3 el\u00f5ad\u00e1s\u00e1n december 10-\u00e9n, kedden 17 \u00f3r\u00e1t\u00f3l. 1900-ban indult el els\u00f5 bels\u00f5-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3j\u00e1ra Stein Aur\u00e9l, aki […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12,8,18],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6602"}],"collection":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6602"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6602\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6602"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6602"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6602"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}