{"id":6420,"date":"2015-11-23T00:00:00","date_gmt":"2015-11-23T00:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/emlekpont.hu\/?p=6420"},"modified":"2015-11-23T00:00:00","modified_gmt":"2015-11-23T00:00:00","slug":"hunok-svajcban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/emlekpont.hu\/?p=6420","title":{"rendered":"Hunok Sv\u00e1jcban?!"},"content":{"rendered":"<p>A sv\u00e1jci Hun-v\u00f6lgy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nete   Sv\u00e1jban, a Genfi-t\u00f3t\u00f3l nem messze tal\u00e1lhat\u00f3 az a sz\u00e9ps\u00e9ges v\u00f6lgy, melynek lak\u00f3i azt vallj\u00e1k magukr\u00f3l, hogy Attila lesz\u00e1rmazottai. A r\u00f3maiak el\u00f6l az Anniviers-v\u00f6lgybe menek\u00fclt vagy a kalandoz\u00e1s idej\u00e9n \u00bdott ragadt\u00bd magyarokr\u00f3l lesz sz\u00f3 kedden d\u00e9lut\u00e1n \u00f6t \u00f3rakor az Eml\u00e9kpontban.  Salamin Andr\u00e1s szakm\u00e1j\u00e1t tekintve \u00e9p\u00edt\u00f5m\u00e9rn\u00f6k \u00e9s matematikus, aki helyt\u00f6rt\u00e9nettel \u00e9s   saj\u00e1t megfogalmaz\u00e1sa szerint   \u00bdmagyar \u00f5st\u00f6rt\u00e9neti kalandoz\u00e1ssal\u00bd is foglalkozik. A sv\u00e1jci Hun-v\u00f6lgy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sa sor\u00e1n tal\u00e1lkozott: Martin Salamin, az el\u00f5ad\u00f3 \u00fckapja 1835-ben a s\u00e1rlavin\u00e1k \u00e9s a k\u00f5g\u00f6rgetegek el\u00f6l menek\u00fclve v\u00e1lasztotta \u00faj otthon\u00e1ul a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t, \u00f5seinek haz\u00e1j\u00e1t. A d\u00e9l-nyugat sv\u00e1jci Wallis kantonban, a Rhone foly\u00f3 als\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 az a sz\u00e9ps\u00e9ges, elz\u00e1rt \u00e9s nehezen megk\u00f6zel\u00edthet\u00f5 t\u00e1j, melyet n\u00e9gyezer m\u00e9teresn\u00e9l magasabb hegyek \u00f6veznek. A franci\u00e1ul Val d&#8217; Anniviers-nek nevezett v\u00f6lgyben majdnem mindenkit Salaminnak h\u00edvnak, ak\u00e1rcsak az est el\u00f5ad\u00f3j\u00e1t, aki k\u00f6nyvet is \u00edrt a hunok alpesi honfoglal\u00e1sr\u00f3l. Salamin Andr\u00e1s azt nyilatkozta, hogy nem hagyj\u00e1k nyugodni azok a t\u00f6rt\u00e9nelmi probl\u00e9mak\u00f6r\u00f6k, amelyeket agyonhallgat a hivatalos t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1ny.       Pinsec- magyar nev\u00e9n Pensz\u00e9k &#8211; h\u00e1zaiForr\u00e1s: www.tourismesuisse.com  A kutat\u00f3 szerint a sv\u00e1jci hunok v\u00f6lgy\u00e9ben \u00e9l\u00f5k a hunok, akik a 451. \u00e9vi catalaunumi csat\u00e1t k\u00f6vet\u00f5en menek\u00fcltek oda vagy a 936-ban errefel\u00e9 kalandoz\u00f3, \u00e9s ott ragadt magyarok lesz\u00e1rmazottai. Az annivardok   Rousseau egyszer\u00fb, szorgalmas, de vend\u00e9gszeret\u00f5 n\u00e9pk\u00e9nt jellemezte \u00f5ket   valaha hun-magyar nyelvet besz\u00e9ltek, s nyelv\u00fck eg\u00e9szen a 16. sz\u00e1zadig fennmaradt. Salamin szerint sz\u00e1mos m\u00e1s bizony\u00edt\u00e9k is \u00f5rzi a hun-magyar rokons\u00e1got. Az \u00e9g fel\u00e9 t\u00f6r\u00f5 hegyek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 meredek cs\u00facsok \u00f6vezte telep\u00fcl\u00e9sek nevei, Pensz\u00e9k, Luk, N\u00e1va, N\u00e1vasz\u00e9k vagy \u00e9ppen a v\u00f6lgy legnagyobb telep\u00fcl\u00e9se Vissioe (magyarosan Vizsoly) egy\u00e9rtelm\u00fben magyar hangz\u00e1st mutatnak. Az itt \u00e9l\u00f5k leggyakoribb csal\u00e1dnevei a Salamin mellett a Barna \u00e9s a K\u00e1ll\u00f3 voltak. M\u00e9g \u00e9rdekesebb tal\u00e1n, hogy a n\u00e9vhaszn\u00e1latban eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi id\u00f5kig a csal\u00e1dn\u00e9v megel\u00f5zte a keresztnevet \u00e9s h\u00e1zaikon rov\u00e1s\u00edr\u00e1sos csal\u00e1djeleket is felfedeztek a kutat\u00f3k. Az itteni \u00e9p\u00fcletek \u00e9p\u00edt\u00e9sm\u00f3dja, szigetel\u00e9se, fed\u00f5anyaga \u00e9s zsindelyez\u00e9se megegyezik a sz\u00e9kelyek\u00e9vel. A h\u00e1zakon ma is ott vannak a hunok jel\u00e9nek tartott tulip\u00e1nd\u00edszek, valamint a h\u00e1zakba belev\u00e9sik az \u00e9p\u00edt\u00f5 nev\u00e9t \u00e9s d\u00e1tum\u00e1t is. A v\u00f6lgyben tal\u00e1lhat\u00f3 egy 800 \u00e9vesre becs\u00fclt, fagerend\u00e1ba v\u00e9sett rov\u00e1s\u00edr\u00e1sos felirat is. A v\u00f6lgylak\u00f3k halottkultusza szint\u00e9n a rokons\u00e1gi te\u00f3ri\u00e1t er\u00f5s\u00edti: a temet\u00e9s ut\u00e1n   a k\u00f6rny\u00e9k m\u00e1s helyeit\u00f5l teljesen elt\u00e9r\u00f5en   hossz\u00fa \u00e9s \u00e9l\u00e9nk halotti tort tartottak, m\u00edg a temet\u00f5k s\u00edrkeresztjein hat\u00e1g\u00fa csillag jelenik meg, mint \u00f5si napszimb\u00f3lum. A t\u00e1j 18. sz\u00e1zadi kutat\u00f3i le\u00edrt\u00e1k, hogy az ott \u00e9l\u00f5k reg\u00e9i, mond\u00e1i, a magyar n\u00e9pmes\u00e9khez hasonlatosan, az ember \u00e9s a term\u00e9szeti er\u00f5k k\u00fczdelm\u00e9r\u00f5l sz\u00f3ltak.      A sv\u00e1jci Hun-v\u00f6lgy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mintegy sz\u00e1zh\u00fasz k\u00e9ppel illusztr\u00e1lt el\u00f5ad\u00e1son mutatja be Salamin Andr\u00e1s november 24-\u00e9n 17 \u00f3rai kezdettel az Eml\u00e9kpontban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A sv\u00e1jci Hun-v\u00f6lgy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nete Sv\u00e1jban, a Genfi-t\u00f3t\u00f3l nem messze tal\u00e1lhat\u00f3 az a sz\u00e9ps\u00e9ges v\u00f6lgy, melynek lak\u00f3i azt vallj\u00e1k magukr\u00f3l, hogy Attila lesz\u00e1rmazottai. A r\u00f3maiak el\u00f6l az Anniviers-v\u00f6lgybe menek\u00fclt vagy a kalandoz\u00e1s idej\u00e9n \u00bdott ragadt\u00bd magyarokr\u00f3l lesz sz\u00f3 kedden d\u00e9lut\u00e1n \u00f6t \u00f3rakor az Eml\u00e9kpontban. Salamin Andr\u00e1s szakm\u00e1j\u00e1t tekintve \u00e9p\u00edt\u00f5m\u00e9rn\u00f6k \u00e9s matematikus, aki helyt\u00f6rt\u00e9nettel \u00e9s saj\u00e1t [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12,8,16],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6420"}],"collection":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6420"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6420\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6420"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6420"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6420"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}