Z\u00e1r alattKollekt\u00edv b\u00fbn\u00f6ss\u00e9g – „A k\u00f6zs\u00e9gek lakoss\u00e1ga val\u00f3s\u00e1gos hadizs\u00e1km\u00e1nynak tekintette a kitelep\u00edtettek ing\u00f3s\u00e1gait” Hetven \u00e9vvel ezel\u00f5tt, 1946. janu\u00e1r 19-\u00e9n indult meg Buda\u00f6rsr\u00f5l a kitelep\u00edtett n\u00e9meteket sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 els\u00f5 transzport. Ezzel vette kezdet\u00e9t a csaknem f\u00e9lmilli\u00f3s magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g deport\u00e1l\u00e1sa. A kollekt\u00edv b\u00fbn\u00f6ss\u00e9g elv\u00e9nek gyakorlati alkalmaz\u00e1s\u00e1val t\u00f6bb mint 180 ezer hazai n\u00e9metet hurcoltak el sz\u00fcl\u00f5f\u00f6ldj\u00e9r\u00f5l, \u00e9s fosztottak meg vagyon\u00e1t\u00f3l. A kitelep\u00edt\u00e9st a kommunist\u00e1k s\u00fcrgett\u00e9k, a t\u00f6rt\u00e9nelmi egyh\u00e1zak \u00e9s a szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k ellenezt\u00e9k. Eur\u00f3pa t\u00f6bb t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben az els\u00f5 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3 b\u00e9keszerz\u00f5d\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt minden kor\u00e1bbin\u00e1l mark\u00e1nsabban jelent meg a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s. A P\u00e1rizs k\u00f6rny\u00e9ki \u00e9s washingtoni b\u00e9kerendszer k\u00f6telezte az \u00fajonnan l\u00e9trej\u00f6tt vagy \u00e9ppen ter\u00fclet\u00fckben megv\u00e1ltozott \u00e1llamokat a hat\u00e1raikon bel\u00fcl \u00e9l\u00f5 nemzeti kisebbs\u00e9gek jogainak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, s a nemzetk\u00f6zi ellen\u00f5rz\u00e9st a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gre b\u00edzta. A gyakorlat azonban az volt, hogy sz\u00e1mos orsz\u00e1g – \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a haz\u00e1nkat k\u00f6r\u00fclvev\u00f5 kisantant\u00e1llamok – nemhogy v\u00e9dt\u00e9k, de kifejezetten t\u00e1madt\u00e1k \u00e9s korl\u00e1tozt\u00e1k kisebbs\u00e9geiket.\u00d6t\u00f6dik hadoszlop Ezzel p\u00e1rhuzamosan a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e1llamokban mind a politikai, mind a tudom\u00e1nyos \u00e9let bizonyos k\u00f6reinek \u00e9rdekl\u00f5d\u00e9se egyre ink\u00e1bb a nemzeti\/nemzetis\u00e9gi kisebbs\u00e9gek fel\u00e9 fordult. A n\u00e9met tudom\u00e1nyoss\u00e1g p\u00e9ld\u00e1ul az 1920-as \u00e9vekt\u00f5l kezdve sz\u00e1mos diszcipl\u00edna ment\u00e9n – a nyelvtudom\u00e1nyt\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9nelmen kereszt\u00fcl a szociol\u00f3gi\u00e1ig – vizsg\u00e1lta a N\u00e9metorsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcl kisebbs\u00e9gben \u00e9l\u00f5 n\u00e9metek vil\u00e1g\u00e1t. A n\u00e1cizmus hatalomra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u00f5en, a harmincas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u00f5l egyre ink\u00e1bb politikai nyom\u00e1st is igyekezett kifejteni a hitleri N\u00e9metorsz\u00e1g a „n\u00e9pi n\u00e9mets\u00e9gre”. Ez eleinte kimer\u00fclt a kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s agit\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9gben, hogy azt\u00e1n a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n \u00e1tv\u00e1ltson a kisebbs\u00e9gi sorban \u00e9l\u00f5 n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek „\u00f6t\u00f6dik hadoszlop” jelleg\u00e9nek hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra. Erre a folyamatra j\u00f3 p\u00e9lda – mint Tilkovszky L\u00f3r\u00e1nt \u00e9s Spannenberg Norbert kutat\u00e1saib\u00f3l tudjuk – a Basch Ferenc vezette Volksbund (Magyarorsz\u00e1gi N\u00e9metek N\u00e9pi Sz\u00f6vets\u00e9ge: Volksbund der Deutschen in Ungarn) tev\u00e9kenys\u00e9ge, amely kultur\u00e1lis \u00e9s kisebbs\u00e9gi emancip\u00e1ci\u00f3s egyes\u00fcleti gy\u00f6kerein t\u00faln\u00f5ve, nem a hazai n\u00e9mets\u00e9g, hanem kifejezetten a Harmadik Birodalom \u00e9rdekeinek a k\u00e9pvisel\u00f5j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A Volksbundban megfigyelhet\u00f5 nemzetiszocialista befoly\u00e1s ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra j\u00f6tt l\u00e9tre a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek alternat\u00edv szervezete, a H\u00fbs\u00e9gmozgalom (H\u00fbs\u00e9ggel a Haz\u00e1hoz: Mit Treue zum Vaterland). A Volksbund a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek mintegy harminc\u00f6t-negyven sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t t\u00f6m\u00f6r\u00edtette, m\u00edg a H\u00fbs\u00e9gmozgalomhoz h\u00e9t-nyolc sz\u00e1zal\u00e9kuk csatlakozott. A magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g a trianoni Magyarorsz\u00e1g legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa kisebbs\u00e9ge volt. 1920-ban valamivel t\u00f6bb mint 550 ezer f\u00f5 vallotta mag\u00e1t n\u00e9met anyanyelv\u00fbnek, ami haz\u00e1nk akkori lakoss\u00e1g\u00e1nak csaknem h\u00e9t sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t tette ki. Az 1941. \u00e9vi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1snak – amelyet a Felvid\u00e9k d\u00e9li s\u00e1vj\u00e1val, a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1val, \u00c9szak-Erd\u00e9llyel \u00e9s a D\u00e9lvid\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9vel megnagyobbodott ter\u00fclet\u00fb magyar \u00e1llamban k\u00e9sz\u00edtettek – a trianoni hat\u00e1rok k\u00f6z\u00e9 vet\u00edtett adatai szerint 303 ezer f\u00f5 volt n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u00fb, \u00e9s 477 ezer f\u00f5 n\u00e9met anyanyelv\u00fb. A k\u00e9t sz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9s jelzi, hogy a hazai n\u00e9met anyanyelv\u00fb n\u00e9pess\u00e9g jelent\u00f5s r\u00e9sze (mintegy egyharmada) magyar nemzetis\u00e9g\u00fbnek tartotta – \u00e9s a hivatalos \u00f6ssze\u00edr\u00e1skor annak is vallotta – mag\u00e1t. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa folyam\u00e1n sz\u00e1mos magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met \u00e1llt n\u00e9met hader\u00f5, els\u00f5sorban a Waffen-SS k\u00f6telek\u00e9be: kisebb r\u00e9sz\u00fck el\u00f5bb \u00f6nk\u00e9ntes alapon, k\u00e9s\u00f5bb a t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck – haz\u00e1nk n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n – soroz\u00e1s \u00fatj\u00e1n. A baloldal \u00f6r\u00f6me A magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metek sz\u00e1ma a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejezt\u00e9vel h\u00e1rom hull\u00e1mban fogyatkozott meg. El\u00f5sz\u00f6r 1944 v\u00e9g\u00e9n \u00e9s 1945 elej\u00e9n a szovjet V\u00f6r\u00f6s Hadsereg Magyarorsz\u00e1gra nyomul\u00e1sa el\u00f5l, a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00f3k \u00e1ltal szervezett evaku\u00e1l\u00e1s keret\u00e9ben t\u00e1vozott sok n\u00e9met. Ezt k\u00f6vet\u00f5en a szovjet csapatok m\u00e1lenkij robotra nagysz\u00e1m\u00fa n\u00e9metet vittek el els\u00f5sorban a polg\u00e1ri lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9b\u00f5l (s rajtuk k\u00edv\u00fcl a Szovjetuni\u00f3ban l\u00e9v\u00f5 hadifoglyok k\u00f6z\u00f6tt is volt magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met). V\u00e9g\u00fcl pedig 1946 janu\u00e1rj\u00e1ban \u00e1llami ir\u00e1ny\u00edt\u00e1ssal megkezd\u00f5d\u00f6tt a kitelep\u00edt\u00e9s, amelynek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u00f5l m\u00e1sok mellett Feh\u00e9r Istv\u00e1n, Zielbauer Gy\u00f6rgy, Zinner Tibor \u00e9s T\u00f3th \u00c1gnes \u00edrt alapvet\u00f5 fontoss\u00e1g\u00fa, t\u00e9nyf\u00f6lt\u00e1r\u00f3 \u00e9s \u00f6sszegz\u00f5 ig\u00e9ny\u00fb k\u00f6nyveket. A h\u00e1bor\u00faban gy\u00f5ztes mindh\u00e1rom – az amerikai, a brit \u00e9s a szovjet – nagyhatalom egyet\u00e9rtett abban, hogy a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai n\u00e9metek \u00e1ttelep\u00edtend\u00f5k N\u00e9metorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9re (pontosabban annak valamelyik megsz\u00e1ll\u00e1si \u00f6vezet\u00e9be). A sz\u00f6vets\u00e9geseknek az 1945. augusztusi potsdami \u00e9rtekezleten is j\u00f3v\u00e1hagyott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t val\u00f3s\u00edtotta meg – a megsz\u00e1llt Magyarorsz\u00e1g f\u00f5bb politikai esem\u00e9nyeit ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9ges Ellen\u00f5rz\u00f5 Bizotts\u00e1g d\u00f6nt\u00e9se nyom\u00e1n – a 1945 december\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n kiadott 12.330\/1945. sz\u00e1m\u00fa minisztereln\u00f6ki rendelet: „N\u00e9metorsz\u00e1gba \u00e1ttelep\u00fclni k\u00f6teles az a magyar \u00e1llampolg\u00e1r, aki a legutols\u00f3 n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si \u00f6ssze\u00edr\u00e1s alkalm\u00e1val n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u00fbnek vagy anyanyelv\u00fbnek vallotta mag\u00e1t, vagy aki magyaros\u00edtott nev\u00e9t n\u00e9met hangz\u00e1s\u00fara v\u00e1ltoztatta vissza, tov\u00e1bb\u00e1 az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres n\u00e9met alakulatnak (SS) tagja volt.” A rendelkez\u00e9s al\u00f3l – elvileg – mentes\u00fclhettek azok, „akik b\u00e1r n\u00e9met anyanyelv\u00fbeknek, de magyar nemzetis\u00e9g\u00fbeknek vallott\u00e1k magukat, ha hitelt \u00e9rdeml\u00f5en igazolj\u00e1k, hogy a magyars\u00e1ghoz val\u00f3 nemzeth\u00fb magatart\u00e1suk\u00e9rt \u00fcld\u00f6ztet\u00e9st szenvedtek”. Fontos kit\u00e9tele volt a jogszab\u00e1lynak, hogy „az \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9sre k\u00f6telezett szem\u00e9lyeknek – tekintet n\u00e9lk\u00fcl arra, hogy az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n vagy azon k\u00edv\u00fcl tart\u00f3zkodnak – minden ing\u00f3 \u00e9s ingatlan vagyon\u00e1t a jelen rendelet hat\u00e1lyba l\u00e9p\u00e9se napj\u00e1t\u00f3l kezd\u00f5d\u00f5en z\u00e1r al\u00e1 vettnek kell tekinteni, a tulajdonos (birtokos) abb\u00f3l semmit el nem idegen\u00edthet, \u00e9s azt meg sem terhelheti”. A magyarorsz\u00e1gi baloldali p\u00e1rtok \u00f6r\u00f6mmel fogadt\u00e1k a n\u00e9metek kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t. A kommunist\u00e1k kifejezetten s\u00fcrgett\u00e9k, de a nemzeti parasztp\u00e1rtiak is v\u00e1rt\u00e1k, mivel a szeg\u00e9nyparaszti r\u00e9teg f\u00f6ldh\u00f6z jut\u00e1s\u00e1t rem\u00e9lt\u00e9k a n\u00e9metek tulajdon\u00e1nak elv\u00e9tel\u00e9t\u00f5l \u00e9s \u00fajb\u00f3li eloszt\u00e1s\u00e1t\u00f3l. A szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k ambivalens m\u00f3don \u00e1lltak a n\u00e9metk\u00e9rd\u00e9shez, hiszen az 1890 \u00f3ta m\u00fbk\u00f6d\u00f5 szervezetben sz\u00e1mos n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa tag volt, s k\u00f6z\u00fcl\u00fck t\u00f6bb szem\u00e9ly t\u00f6lt\u00f6tt be fontos p\u00e1rtfunkci\u00f3t. A kitelep\u00edt\u00e9s \u00e9s a kollekt\u00edv b\u00fbn\u00f6ss\u00e9g elv\u00e9nek gyakorlati alkalmaz\u00e1sa ellen tiltakozott K\u00e9thly Anna szoci\u00e1ldemokrata politikus. A t\u00f6rt\u00e9nelmi egyh\u00e1zak vezet\u00f5i k\u00f6z\u00fcl Mindszenty J\u00f3zsef b\u00edboros \u00e9s Kapi B\u00e9la evang\u00e9likus p\u00fcsp\u00f6k b\u00edr\u00e1lta hat\u00e1rozottan a kitelep\u00edt\u00e9si folyamatokat. „Legs\u00f6t\u00e9tebb m\u00e9rgez\u00f5k” A Magyar Kommunista P\u00e1rt \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t j\u00f3l mutatja Szegeden megjelen\u00f5 lapja, a D\u00e9lmagyarorsz\u00e1g 1946. m\u00e1jus 10-i sz\u00e1m\u00e1ban a Csan\u00e1d v\u00e1rmegyei n\u00e9metek kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9nek kapcs\u00e1n megfogalmazott v\u00e9lem\u00e9ny, amely szerint „a demokr\u00e1ci\u00e1nak legsz\u00edv\u00f3sabb ellens\u00e9gei t\u00e1voznak ezzel az orsz\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s a nemzet legs\u00f6t\u00e9tebb m\u00e9rgez\u00f5it\u00f5l szabadul meg”. Jelen sorok \u00edr\u00f3ja hosszasan tanulm\u00e1nyozta a Magyar Nemzeti Lev\u00e9lt\u00e1r Csongr\u00e1d Megyei Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1ban a Csan\u00e1d megyei – alm\u00e1skamar\u00e1si, k\u00fcbekh\u00e1zi \u00e9s \u00fajszentiv\u00e1ni – n\u00e9metek kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9nek dokumentumait, amelyek k\u00f6z\u00fcl eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel Schreirer J\u00f3zsef – a szoci\u00e1ldemokrata p\u00e1rt alm\u00e1skamar\u00e1si eln\u00f6ke – t\u00e1j\u00e9kozat\u00f3ja, amely szerint „a sv\u00e1b sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak \u00f6sszeszed\u00e9se alkalm\u00e1val az oroszok kimondottan baloldali, de sv\u00e1b sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa egy\u00e9neket elvittek, m\u00edg a k\u00f6zs\u00e9gben m\u00e9g mindig vannak Volksbund-tagok”. L\u00e1tszik teh\u00e1t, hogy mind a m\u00e1lenkij robotra hurcol\u00e1skor, mind k\u00e9s\u00f5bb, a kitelep\u00edt\u00e9skor a nemzetis\u00e9gi hovatartoz\u00e1s sz\u00e1m\u00edtott, semmint a politikai meggy\u00f5z\u00f5d\u00e9s vagy tev\u00e9kenys\u00e9g. Mindezek mellett nem volt elhanyagolhat\u00f3 szempont a gazdas\u00e1gi megfontol\u00e1s sem, vagyis hogy a m\u00f3dosabb n\u00e9met gazd\u00e1k f\u00f6ldjeit, h\u00e1zait, termel\u00f5eszk\u00f6zeit meg akart\u00e1k szerezni. Reibel Mih\u00e1ly – a Gyula melletti, n\u00e9metek lakta Elek katolikus pl\u00e9b\u00e1nosa – beadv\u00e1ny\u00e1ban megfogalmazta, hogy „ma elegend\u00f5, ha valakinek sz\u00e9p h\u00e1za vagy gazdas\u00e1ga van, hogy a vagyon\u00e1b\u00f3l kiforgass\u00e1k”, azaz kitelep\u00edts\u00e9k. A Csan\u00e1d v\u00e1rmegyei kitelep\u00edt\u00e9s esem\u00e9nyeit 1946. m\u00e1jus 31-\u00e9n megfogalmazott m\u00e1jus havi jelent\u00e9s\u00e9ben foglalta \u00f6ssze P\u00e1ll Endre alisp\u00e1n. „M\u00e1jus h\u00f3napban megt\u00f6rt\u00e9nt a toront\u00e1li j\u00e1r\u00e1si n\u00e9metek kitelep\u00edt\u00e9se is. \u00dajszentiv\u00e1n \u00e9s K\u00fcbekh\u00e1za k\u00f6zs\u00e9gekben \u00e9ltek nagyobb t\u00f6megben a n\u00e9metek, m\u00edg Sz\u00f5reg k\u00f6zs\u00e9gben csak n\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1d volt \u00e9rdekelve. A kitelep\u00edt\u00e9s lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00f6zel h\u00e1romsz\u00e1zh\u00fasz szem\u00e9ly \u00e9rkezett \u00dajszentiv\u00e1nra, mely a munk\u00e1t \u00f6t nap alatt elv\u00e9gezte. Sajnos a k\u00f6zs\u00e9gek lakoss\u00e1ga megfeledkezve saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l a kitelep\u00edt\u00e9s el\u00f5tt \u00e9s alatt val\u00f3s\u00e1gos hadizs\u00e1km\u00e1nynak tekintette a kitelep\u00edtettek ing\u00f3s\u00e1gait, \u00e9s a nemzeti vagyonban igen s\u00falyos k\u00e1rokat okozott. Maguk ellen a kitelep\u00edt\u00f5 bizotts\u00e1gok ellen is t\u00f6bb panasz hangzott el, ezeket a panaszokat illet\u00e9kes helyre tov\u00e1bb\u00edtottuk.” Az 1946 janu\u00e1rj\u00e1ban kezd\u00f5d\u00f6tt kitelep\u00edt\u00e9sek sor\u00e1n – amelyeket \u00e1llami szervk\u00e9nt a N\u00e9pgondoz\u00f3 Hivatal ir\u00e1ny\u00edtott – az els\u00f5 \u00e9vben mintegy 120 ezer embert, 1947-48 folyam\u00e1n pedig tov\u00e1bbi \u00f6tvenezer szem\u00e9lyt telep\u00edtettek \u00e1t. A h\u00e1bor\u00fa el\u00f5tt csaknem f\u00e9lmilli\u00f3s magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met kisebbs\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1ma t\u00f6bb mint 200 ezerrel cs\u00f6kkent (a kitelep\u00edtettek sz\u00e1m\u00e1t mintegy 180 ezerre teszi a t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1s), de sz\u00e1mar\u00e1nyain\u00e1l l\u00e9nyegesen nagyobb gazdas\u00e1gi vesztes\u00e9get szenvedett. M\u00e1r 1946-t\u00f3l kezdve sokan hazasz\u00f6ktek. T\u00f3th \u00c1gnes kutat\u00e1saib\u00f3l ismert, hogy az elfogott visszasz\u00f6k\u00f6ttek a k\u00f6vetkez\u00f5kkel indokolt\u00e1k d\u00f6nt\u00e9s\u00fcket: a „magyar vagyok”, „magyarnak \u00e9rzem magam” hivatkoz\u00e1s mellett szinte minden esetben elhangzott, hogy az illet\u00f5 nem volt a Volksbund tagja, \u00e9s az 1941. \u00e9vi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1skor n\u00e9met anyanyelv\u00fbnek, de magyar nemzetis\u00e9g\u00fbnek vallotta mag\u00e1t („t\u00e9vesen lettem a kitelep\u00edt\u00e9si list\u00e1ra \u00edrva”). A kitelep\u00edt\u00e9sek ut\u00e1n a magyar politikai vezet\u00e9s a n\u00e9met nemzetis\u00e9ggel igen kem\u00e9nyen b\u00e1nt – ellent\u00e9tben a szlov\u00e1k \u00e9s d\u00e9lszl\u00e1v kisebbs\u00e9gekkel. A kollekt\u00edv megb\u00e9lyegz\u00e9s, az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s \u00e9s a kitelep\u00edt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g elvesz\u00edtette – vagy legal\u00e1bbis nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00f5tt nem v\u00e1llal(hat)ta – n\u00e9met identit\u00e1s\u00e1t. Ennek bizony\u00edt\u00e9ka, hogy az 1949. \u00e9vi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1skor m\u00e1r csak k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l ezren vallott\u00e1k magukat n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u00fbnek, m\u00edg mintegy 22 ezren n\u00e9met anyanyelv\u00fbnek (val\u00f3j\u00e1ban a sz\u00e1muk 200 ezer k\u00f6r\u00fcli lehetett). 1950 tavasz\u00e1t\u00f3l lehet\u00f5v\u00e9 v\u00e1lt, hogy az annak idej\u00e9n kitelep\u00edtettek visszat\u00e9rjenek, \u00e9s magyar \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gukat visszanyerj\u00e9k. Akkor m\u00e1r – a R\u00e1kosi-korszakban – nem sokan \u00e9ltek vele… Szerz\u00f5: Mikl\u00f3s P\u00e9terForr\u00e1s: Magyar Id\u00f5k<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Z\u00e1r alattKollekt\u00edv b\u00fbn\u00f6ss\u00e9g – „A k\u00f6zs\u00e9gek lakoss\u00e1ga val\u00f3s\u00e1gos hadizs\u00e1km\u00e1nynak tekintette a kitelep\u00edtettek ing\u00f3s\u00e1gait” Hetven \u00e9vvel ezel\u00f5tt, 1946. janu\u00e1r 19-\u00e9n indult meg Buda\u00f6rsr\u00f5l a kitelep\u00edtett n\u00e9meteket sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 els\u00f5 transzport. Ezzel vette kezdet\u00e9t a csaknem f\u00e9lmilli\u00f3s magyarorsz\u00e1gi n\u00e9mets\u00e9g deport\u00e1l\u00e1sa. A kollekt\u00edv b\u00fbn\u00f6ss\u00e9g elv\u00e9nek gyakorlati alkalmaz\u00e1s\u00e1val t\u00f6bb mint 180 ezer hazai n\u00e9metet hurcoltak el sz\u00fcl\u00f5f\u00f6ldj\u00e9r\u00f5l, \u00e9s fosztottak meg […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12,8,15],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6397"}],"collection":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6397"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6397\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6397"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6397"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6397"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}