Sz\u00e9ls\u00f5s\u00e9gek n\u00e9lk\u00fcl – Kereszt\u00e9ny v\u00e1laszok a n\u00e1cizmusra \u00e9s a kommunizmusra (Dr. Mikl\u00f3s P\u00e9ter, az Eml\u00e9kpont int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u00f5j\u00e9nek \u00edr\u00e1sa megjelent a Magyar Id\u00f5k 2016. szeptember 10-i sz\u00e1m\u00e1nak Lugas mell\u00e9klet\u00e9ben) A m\u00falt nagy ornamentik\u00e1ja \u00e9pp\u00fagy holt nyelvv\u00e9 v\u00e1lt, mint a szanszkrit \u00e9s az egyh\u00e1zi latin – fogalmazta meg csaknem egy \u00e9vsz\u00e1zada Oswald Spengler A Nyugat alkonya c\u00edm\u00fb m\u00fbv\u00e9ben. Hogy a m\u00faltb\u00e9li egy\u00e9nis\u00e9gek \u00e9s esem\u00e9nyek, alkot\u00e1sok \u00e9s gondolatok ne holt nyelvk\u00e9nt legyenek eml\u00e9kezet\u00fcnk m\u00e9ly\u00e9ben eltemetve, hanem eleven hagyom\u00e1nyk\u00e9nt kapcsol\u00f3djanak jelen\u00fcnkh\u00f6z, sz\u00fcks\u00e9g van a m\u00falt megismer\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re, vagyis a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyra. Korunk t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei azonban hajlamosak megfeledkezni err\u00f5l az intenci\u00f3r\u00f3l, s kutat\u00e1si tematik\u00e1juk gyakran \u00f6nc\u00e9l\u00fav\u00e1 – t\u00falz\u00f3bban: \u00e9rtelmetlenn\u00e9 – v\u00e1lik. Szerencs\u00e9s m\u00f3don nem ebbe a t\u00e1borba tartozik Zachar P\u00e9ter Kriszti\u00e1n f\u00f5iskolai tan\u00e1r, a Kodol\u00e1nyi J\u00e1nos F\u00f5iskola nemzetk\u00f6zi tanulm\u00e1nyok \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u00f5je, akinek nemr\u00e9g megjelent Gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gok, t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9gek, modern v\u00e1laszk\u00eds\u00e9rletek Eur\u00f3p\u00e1ban a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt c\u00edm\u00fb k\u00f6nyve aktu\u00e1lis \u00edr\u00e1s, amely a m\u00faltr\u00f3l sz\u00f3l – a jelennek. Az elm\u00falt h\u00e9t-nyolc \u00e9v nem sz\u00fbk\u00f6lk\u00f6d\u00f6tt v\u00e1ls\u00e1gban. El\u00f5bb a glob\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi kr\u00edzisb\u00f5l ki alakult gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1ggal kellett szemben\u00e9znie kontinens\u00fcnknek, azt\u00e1n a t\u00f6meges n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s okozta migr\u00e1nsv\u00e1ls\u00e1got – \u00e9s a nyom\u00e1ba szeg\u00f5d\u00f6tt civiliz\u00e1ci\u00f3s konfliktusokat – voltunk k\u00e9nytelenek megtapasztalni. Zachar k\u00f6nyv\u00e9ben a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zti – egyr\u00e9szt az els\u00f5 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai \u00fajrastruktur\u00e1l\u00f3d\u00e1s, m\u00e1sr\u00e9szt a nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g nyom\u00e1n kialakult – v\u00e1ls\u00e1gokra adott alternat\u00edv v\u00e1laszokat mutatja be. J\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel nem – vagy csak \u00e9rint\u00f5legesen – foglalkozik a kommunizmus, valamint a n\u00e1cizmus \u00e9s a fasizmus diktat\u00far\u00e1inak v\u00e1ls\u00e1gmegold\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1ival (amelyek egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r keletkez\u00e9s\u00fckkor buk\u00e1sra voltak \u00edt\u00e9lve). Mind a hagyom\u00e1nyos liberalizmussal, mind az im\u00e9nt eml\u00edtett sz\u00e9ls\u00f5s\u00e9ges politikai ir\u00e1nyzatokkal szemben kritikus volt a kereszt\u00e9ny alternat\u00edva. Zachar P\u00e9ter Kriszti\u00e1n k\u00f6tete k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban ennek az elk\u00e9pzel\u00e9srendszernek a v\u00e1ls\u00e1gmegold\u00f3 javaslatai \u00e1llnak. Ennek a XIX. sz\u00e1zadi – els\u00f5sorban n\u00e9met – eszmet\u00f6rt\u00e9neti gy\u00f6kerei (p\u00e9ld\u00e1ul Wilhelm Ketteler mainzi p\u00fcsp\u00f6k vagy a munk\u00e1sleg\u00e9ny egyleteket szervez\u00f5 Adolph Kolping munk\u00e1ss\u00e1ga) \u00e9s katolikus teol\u00f3giai alapjai {XIII. Le\u00f3 \u00e9s XI. Pius p\u00e1pa megnyilatkoz\u00e1sai) mellett a gyakorlatai megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletek is megjelennek a k\u00f6nyv lapjain. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a korporat\u00edv – formailag a termel\u00e9si \u00e1gank\u00e9nti \u00e9rdekk\u00e9pviseleten nyugv\u00f3 – alapokon meg-szervezett „\u00faj Portug\u00e1lia” (Estado N\u00f6v\u00f5, 1933- 1974) vagy a hazai munk\u00e1smozgalmi sz\u00ednt\u00e9ren is jelentkez\u00f5 hivat\u00e1srendis\u00e9g. A gazdas\u00e1gi kr\u00edzisekre adott kereszt\u00e9ny v\u00e1laszok alapja, hogy a t\u00e1rsadalom termel\u00f5 (azaz \u00e9rt\u00e9ket el\u00f5\u00e1ll\u00edt\u00f3) tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban soha nem az egy\u00e9n, hanem mindig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ll: sz\u00fbkebben \u00e9rtelmezve a csal\u00e1d biztons\u00e1ga, t\u00e1gabb horizontban pedig az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalmat \u00e9rint\u00f5 k\u00f6zj\u00f3 (bonum commune) el\u00f5mozd\u00edt\u00e1sa. Ennek a kereszt\u00e9ny kapitalizmuskritik\u00e1nak – ahogy akkoriban nevezt\u00e9k: kereszt\u00e9nyszocializmusnak (a mai politol\u00f3giai nyelvezetben ink\u00e1bb a kereszt\u00e9nyszoci\u00e1lis gondolat a haszn\u00e1latos) – volt els\u00f5 jelent\u00f5s magyar- orsz\u00e1gi k\u00e9pvisel\u00f5je Proh\u00e1szka Ottok\u00e1r sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s Giesswein S\u00e1ndor gy\u00f5ri kanonok. A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u00f5szakban pedig Varga L\u00e1szl\u00f3 jezsuita szerzetes, Mihelics Vid egri jogakad\u00e9miai tan\u00e1r \u00e9s Kovrig B\u00e9la szoci\u00e1lpolitikus-professzor v\u00e1llalta ezen eszm\u00e9k k\u00e9pviselet\u00e9t. Zachar P\u00e9ter Kriszti\u00e1n k\u00f6nyve meggy\u00f5z\u00f5 bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy v\u00e1ls\u00e1ghelyzetekben a liberalizmus, valamint a bal- \u00e9s jobboldali sz\u00e9ls\u00f5s\u00e9gek mellett van val\u00f3ban \u00e9letk\u00e9pes – kereszt\u00e9ny gy\u00f6ker\u00fb \u00e9s eur\u00f3pai min\u00f5s\u00e9g\u00fb – alternat\u00edva is. (Zachar P\u00e9ter Kriszti\u00e1n: Gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gok, t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9gek, modern v\u00e1laszk\u00eds\u00e9rletek Eur\u00f3p\u00e1ban a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt. L’Harmattan Kiad\u00f3, Budapest, 2015, 348 oldal. \u00c1ra: 3900forint)A cikket ide kattintva tekintheti meg!<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Sz\u00e9ls\u00f5s\u00e9gek n\u00e9lk\u00fcl – Kereszt\u00e9ny v\u00e1laszok a n\u00e1cizmusra \u00e9s a kommunizmusra (Dr. Mikl\u00f3s P\u00e9ter, az Eml\u00e9kpont int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u00f5j\u00e9nek \u00edr\u00e1sa megjelent a Magyar Id\u00f5k 2016. szeptember 10-i sz\u00e1m\u00e1nak Lugas mell\u00e9klet\u00e9ben) A m\u00falt nagy ornamentik\u00e1ja \u00e9pp\u00fagy holt nyelvv\u00e9 v\u00e1lt, mint a szanszkrit \u00e9s az egyh\u00e1zi latin – fogalmazta meg csaknem egy \u00e9vsz\u00e1zada Oswald Spengler A Nyugat alkonya c\u00edm\u00fb m\u00fbv\u00e9ben. […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12,8,15],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6331"}],"collection":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6331"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6331\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6331"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6331"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6331"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}