1956 minden \u00e1rnyalat\u00e1t bemutatt\u00e1k az Eml\u00e9kpont konferenci\u00e1j\u00e1n- \u00d6r\u00f6m sz\u00e1momra, hogy sz\u00fcl\u00f5v\u00e1rosom ilyen rangos t\u00f6rt\u00e9nelmi konferenci\u00e1nak adhat otthont – jelentette ki Juh\u00e1sz T\u00fcnde Csongr\u00e1d megyei korm\u00e1nymegb\u00edzott a Pokol \u00e9s menny. M\u00e9lys\u00e9gek \u00e9s magass\u00e1gok az 1956-os forradalomban c\u00edm\u00fb konferencia r\u00e9sztvev\u00f5it k\u00f6sz\u00f6ntve p\u00e9nteken az Eml\u00e9kpont el\u00f5ad\u00f3term\u00e9ben, ahol az orsz\u00e1gos szakmai szervezetek – mint p\u00e9ld\u00e1ul a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1ga, a VERITAS T\u00f6rt\u00e9netkutat\u00f3 Int\u00e9zet, a Rendszerv\u00e1lt\u00e1s T\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Kutat\u00f3 Int\u00e9zet \u00e9s Arch\u00edvum, az \u00c1llambiztons\u00e1gi Szolg\u00e1latok T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1ra – \u00e9s t\u00e9rs\u00e9g\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz kutat\u00f3i j\u00e1rt\u00e1k be a forradalomhoz vezet\u00f5 utat, az \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k az okt\u00f3beri esem\u00e9nyeket \u00e9s elemezt\u00e9k az 1956-ot k\u00f6vet\u00f5 megtorl\u00e1sok hat\u00e1sait. Juh\u00e1sz T\u00fcnde Csongr\u00e1d megyei korm\u00e1nymegb\u00edzott – B\u00e1r a M\u00fbegyetemen 1956-ban tanul\u00f3 ifj\u00fas\u00e1g kapott k\u00e9pz\u00e9st szocialista ideol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l, m\u00e9gis a kommunista korm\u00e1nyzat ellen fordult – mondta el el\u00f5ad\u00e1s\u00e1ban Palasik M\u00e1ria, az \u00c1llambiztons\u00e1gi Szolg\u00e1latok T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak oszt\u00e1lyvezet\u00f5je. Mint r\u00e1mutatott, az ’56 \u00f5sz\u00e9n az egyetemre visszat\u00e9r\u00f5 fiatalok magukkal hozt\u00e1k az orsz\u00e1gban megl\u00e9v\u00f5 el\u00e9gedetlens\u00e9get \u00e9s a koll\u00e9giumban nem voltak mellett\u00fck sz\u00fcleik, akik visszatartott\u00e1k volna \u00f5ket a megmozdul\u00e1sokon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt\u00f5l, viszont egy\u00fctt megsokszoroz\u00f3dott lelkesed\u00e9s\u00fck \u00e9s erej\u00fck. Az \u00f5sz folyam\u00e1n a Pet\u00f5fi K\u00f6r gy\u00fbl\u00e9sei, Rajk L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s t\u00e1rsainak \u00fajratemet\u00e9se \u00e9s a kommunista ifj\u00fas\u00e1gi szervezet, a DISZ tiszt\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t el\u00f5k\u00e9sz\u00edt\u00f5 \u00e9vfolyamgy\u00fbl\u00e9sek hangulata is egyre forr\u00f3bb volt, amelyekbe berobbant a szegedi egyetemist\u00e1k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a Magyar Egyetemist\u00e1k \u00e9s F\u00f5iskol\u00e1sok Sz\u00f6vets\u00e9ge (MEFESZ) megalak\u00edt\u00e1sa \u00e9s az \u00e1ltaluk megfogalmazott politikai k\u00f6vetel\u00e9sek, amelyek elvezettek a rendk\u00edv\u00fcl tiszta \u00e9s emelkedett forradalomhoz. Palasik M\u00e1ria, az \u00c1llambiztons\u00e1gi Szolg\u00e1latok T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak oszt\u00e1lyvezet\u00f5je A k\u00f6vetkez\u00f5 el\u00f5ad\u00f3, M. Kiss S\u00e1ndor professzor, a Rendszerv\u00e1lt\u00e1s T\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Kutat\u00f3 Int\u00e9zet \u00e9s Arch\u00edvum tudom\u00e1nyos f\u00f5igazgat\u00f3-helyettese N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 gondolat\u00e1t id\u00e9zte, amely szerint a forradalmak nem azokban az orsz\u00e1gokban t\u00f6rnek ki, amelyekben legnagyobb az elnyom\u00e1s, hanem azokban, amelyekben a „legvisszanyomottabb” \u00e1llapotban van a t\u00e1rsadalom. Mint kifejtette, Magyarorsz\u00e1gon az ezer\u00e9ves, a t\u00e1rsadalom mag\u00e1ntulajdonra \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s a vall\u00e1soss\u00e1g elfogadotts\u00e1g\u00e1t v\u00e1ltoztatta meg a totalit\u00e1rius rendszer, amely a t\u00e1rsadalom sz\u00e9les k\u00f6reiben hozott l\u00e9tre fesz\u00fclts\u00e9get: okt\u00f3ber 23-\u00e1n mindenki v\u00e1ltoz\u00e1st akart, megv\u00e1ltoztatni a diktat\u00far\u00e1t, amelyben b\u00e1rkit, b\u00e1rhol, b\u00e1rmi\u00e9rt letart\u00f3ztathatott a hatalom. M. Kiss S\u00e1ndor professzor, a Rendszerv\u00e1lt\u00e1s T\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Kutat\u00f3 Int\u00e9zet \u00e9s Arch\u00edvum tudom\u00e1nyos f\u00f5igazgat\u00f3-helyettese – A szovjet csapatok a Vars\u00f3i Szerz\u00f5d\u00e9sben (VSZ) foglaltak alapj\u00e1n tart\u00f3zkodtak Magyarorsz\u00e1gon – fejtette ki Horv\u00e1th Mikl\u00f3s hadt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem tan\u00e1ra, hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy az eml\u00edtett szerz\u00f5d\u00e9sben az is olvashat\u00f3, hogy nem vehetnek r\u00e9szt olyan akci\u00f3ban, amely a m\u00e1sik orsz\u00e1g ellen ir\u00e1nyul. M\u00e1rpedig a szovjet csapatok a VSZ elveit is s\u00e1rba tiport\u00e1k, amikor a hivatalban l\u00e9v\u00f5 magyar korm\u00e1ny akarata ellen\u00e9re Magyarorsz\u00e1g elleni hadm\u00fbveletbe kezdtek. Horv\u00e1th Mikl\u00f3s hadt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem tan\u00e1ra – Am\u00edg az 56-os forradalomra a t\u00f6rv\u00e9nyess\u00e9g megtart\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s volt a jellemz\u00f5, az azt k\u00f6vet\u00f5 megtorl\u00e1sok c\u00e9lja a mindenkit el\u00e9r\u00f5 bossz\u00fa volt – fogalmazta meg F\u00f6ldv\u00e1ryn\u00e9 Kiss R\u00e9ka, a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke. Az el\u00f5ad\u00f3 kijelentette: a hazai Filmh\u00edrad\u00f3ban, vagy a nyugati orsz\u00e1gok m\u00e9diumaiban a megtorl\u00e1sr\u00f3l megjelen\u00f5 tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok c\u00e9lja volt, hogy rombolja a forradalomban r\u00e9sztvev\u00f5k mor\u00e1lj\u00e1t, azt a l\u00e1tszatot keltve, hogy a megmozdul\u00e1sokban csupa k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges k\u00f6zt\u00f6rv\u00e9nyes b\u00fbn\u00f6z\u00f5 vett r\u00e9szt. Az eln\u00f6k a gy\u00f5ri megtorl\u00f3 perek kapcs\u00e1n elmondta: a reform\u00e1tus lelk\u00e9sz, Guly\u00e1s Lajos az eld\u00f6rd\u00fclt sort\u00fbz alkalm\u00e1val \u00e9pp nyugtatni igyekezett a t\u00f6meget, m\u00edg az ellene folytatott elj\u00e1r\u00e1sban gyilkoss\u00e1gra val\u00f3 felbujt\u00e1ssal v\u00e1dolt\u00e1k \u00e9s a r\u00e1 kir\u00f3tt hal\u00e1los \u00edt\u00e9letet v\u00e9gre is hajtott\u00e1k. F\u00f6ldv\u00e1ryn\u00e9 Kiss R\u00e9ka, a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke Az el\u00f5ad\u00f3 az \u00edt\u00e9letek el\u00f5k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben r\u00e9szt vett \u00fcgy\u00e9szekr\u00f5l folytatott vizsg\u00e1latait \u00e9rt\u00e9kelve elmondta: legt\u00f6bbj\u00fck tapasztalatlan, fiatal \u00e9s a kommunista rezsimhez k\u00f6t\u00f5d\u00f5, gyakran \u00e1llambiztons\u00e1gi h\u00e1tter\u00fb szem\u00e9ly volt, akik komoly jutalmat \u00e9s karriert kaptak, ha hal\u00e1los \u00edt\u00e9let kiszab\u00e1s\u00e1t k\u00e9rt\u00e9k. K\u00e9s\u00f5bb azonban, a megtorl\u00e1sokat k\u00f6vet\u00f5en a napi \u00edt\u00e9lkez\u00e9sben nem sok haszn\u00e1t vett\u00e9k a v\u00e1dhat\u00f3s\u00e1g alulk\u00e9pzett, \u00e1m nagy \u00f6ntudattal rendelkez\u00f5 munkat\u00e1rsainak, akikkel a hatalom sok a legt\u00f6bb esetben kegyes volt: m\u00faltjukat kisat\u00edrozt\u00e1k \u00e9s egy-egy \u00e1llami v\u00e1llalat j\u00f3l fizetett jogtan\u00e1csosak\u00e9nt biztos\u00edtotta a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fcket. R\u00e1cz J\u00e1nos, a VERITAS T\u00f6rt\u00e9netkutat\u00f3 Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos f\u00f5munkat\u00e1rsa – A manaps\u00e1g, a migr\u00e1nsv\u00e1ls\u00e1g kapcs\u00e1n felhozott v\u00e9leked\u00e9ssel szemben nem volt igaz, hogy az \u00f6tvenhatos menek\u00fcltek abba az orsz\u00e1gba mehettek, ahov\u00e1 csak szerettek volna – fejtette ki R\u00e1cz J\u00e1nos, a VERITAS T\u00f6rt\u00e9netkutat\u00f3 Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos f\u00f5munkat\u00e1rsa. – El\u00f5fordult, hogy a k\u00fclf\u00f6ldre t\u00e1vozott k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s oktat\u00e1s\u00e1t csak egy f\u00e9l \u00e9vre biztos\u00edtotta az \u00f5t befogad\u00f3 francia \u00e1llam \u00e9s csak a v\u00f6r\u00f6skereszt seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fejezhette be iskol\u00e1j\u00e1t. Az el\u00f5ad\u00f3 sz\u00f3lt azokr\u00f3l a magyar b\u00e1ny\u00e1szokr\u00f3l is, akik Nagy-Britanni\u00e1ba ker\u00fcltek, \u00e1m az ottani baloldali szakszervezet az ellenforradalm\u00e1rt l\u00e1tta benn\u00fck \u00e9s nem engedt\u00e9k, hogy alkalmazz\u00e1k \u00f5ket. R\u00e1cz J\u00e1nos hozz\u00e1tette: a k\u00fclf\u00f6ldre emigr\u00e1lt magyaroknak sz\u00e1molniuk kellett azzal is, hogy a hazai titkosszolg\u00e1lat nemcsak \u00f5ket, de csal\u00e1dtagjaikat is figyelemmel k\u00eds\u00e9rte \u00e9s sok esetben a kett\u00f5s identit\u00e1s – k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n magyar, itthon k\u00fclf\u00f6ldi -, a megv\u00e1ltozott gondolkod\u00e1s \u00e9s a mindk\u00e9t orsz\u00e1gban a m\u00e9g \u00e9s m\u00e1r akcentussal besz\u00e9lt nyelv is akad\u00e1lyozta elfogad\u00e1sukat. M\u00e1th\u00e9 \u00c1ron, a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1ga eln\u00f6khelyettese M\u00e1th\u00e9 \u00c1ron, a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1ga eln\u00f6khelyettese a nemzeti gondolkod\u00e1s \u00e9s a kommunista eszme k\u00f6zti \u00e9les k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get szeml\u00e9ltetve kifejtette: 1941-ben az akkor m\u00e9g illegalit\u00e1sban m\u00fbk\u00f6d\u00f5 magyar kommunist\u00e1k egyik \u00f6sszej\u00f6vetel\u00e9n fogalmazt\u00e1k meg: az igazi kommunist\u00e1n csak a gatyamadzag lehet nemzeti sz\u00edn\u00fb, vagy t\u00e1n’ m\u00e9g az sem. A kommunist\u00e1k a nemzeti kult\u00far\u00e1t, \u00e9s a nemzeti m\u00faltat is igyekeztek h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtani. Az el\u00f5ad\u00f3 az ’56 ut\u00e1ni k\u00e1d\u00e1ri konszolid\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3lva arr\u00f3l is besz\u00e9lt, hogy az \u00e1llamp\u00e1rt szerint voltak b\u00e1r megt\u00e9vedt, de becs\u00fcletes \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00f5ket kell megnyerni a k\u00f6z\u00f6s harcra a rossz sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa \u00e9rtelmis\u00e9giek ellen, s Biszku B\u00e9la megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t is felid\u00e9zte, aki szerint a hazafias jelszavak alatt jelentkez\u00f5 demag\u00f3gia csak egyetlen l\u00e9p\u00e9sre van a fasizmust\u00f3l. B\u00e1lint L\u00e1szl\u00f3 \u00e1llambiztons\u00e1gi szak\u00e9rt\u00f5, B\u00e1lint L\u00e1szl\u00f3 \u00e1llambiztons\u00e1gi szak\u00e9rt\u00f5, aki 2003-bn k\u00f6nyvet publik\u00e1lt 1956 h\u00f3dmez\u00f5v\u00e1s\u00e1rhelyi esem\u00e9nyeir\u00f5l, el\u00f5ad\u00e1s\u00e1ban felid\u00e9zte a forradalom kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u00f5en V\u00e1s\u00e1rhelyen t\u00f6rt\u00e9nt megmozdul\u00e1sokat, amely sor\u00e1n a gimnazist\u00e1k Kossuth t\u00e9ri koszor\u00faz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u00f5en a t\u00f6meg a V\u00e1rosh\u00e1za m\u00f6g\u00e9 vonult, hogy talapzat\u00e1r\u00f3l elt\u00e1vol\u00edtsa Iv\u00e1n szobr\u00e1t. A szak\u00e9rt\u00f5 felid\u00e9zte a k\u00f6t\u00f6tt\u00e1rugy\u00e1rban t\u00f6rt\u00e9nteket is, ahol a gy\u00e1r vezet\u00f5i k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a laktany\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett katon\u00e1k oszlatt\u00e1k sz\u00e9t kem\u00e9ny m\u00f3dszerekkel az ott t\u00fcntet\u00f5ket. Vincze G\u00e1bor, az \u00d3pusztaszeri Nemzeti T\u00f6rt\u00e9neti Eml\u00e9kpark t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze – A Szegeden sz\u00fcletett Avemaria Br\u00fan\u00f3 1932-ben v\u00e9gzett a Ludovik\u00e1n \u00e9s v\u00e1s\u00e1rhelyi l\u00e1nyt vett feles\u00e9g\u00fcl – ismertette a katonatiszt \u00e9let\u00e9t Vincze G\u00e1bor, az \u00d3pusztaszeri Nemzeti T\u00f6rt\u00e9neti Eml\u00e9kpark t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze. A k\u00e9s\u00f5bb vez\u00e9rkari akad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gzett katonatisztet 1947-ben egy kor\u00e1bbi beosztott katon\u00e1ja jelentette fel, amely szerint az egys\u00e9g\u00fck szabadkai bevonul\u00e1sa idej\u00e9n a parancsnok nyolc \u00f3r\u00e1ra kik\u00f6ttette. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g nem igyekezett kider\u00edteni az igazs\u00e1got – miszerint a renitens katona r\u00e9szegen t\u00e1rsaira l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a kik\u00f6ttet\u00e9s, mint b\u00fcntet\u00e9s f\u00e9l \u00f3r\u00e1ra is kegyetlen elj\u00e1r\u00e1s, nyolc \u00f3r\u00e1t ki sem b\u00edr egy ember. B\u00e1r az elj\u00e1r\u00e1s v\u00e9g\u00e9n Avemaria Br\u00fan\u00f3t felmentett\u00e9k, sem katona, sem a m\u00e1sik v\u00e9gzetts\u00e9g\u00e9nek megfelel\u00f5 jogi p\u00e1ly\u00e1n nem tudott elhelyezkedni, csak fizikai munk\u00e1t v\u00e9gezhetett. 1956. okt\u00f3ber 23-\u00e1n Avemaria Br\u00fan\u00f3 H\u00f3dmez\u00f5v\u00e1s\u00e1rhelyen b\u00e1r saj\u00e1t tizenh\u00e9t pontos k\u00f6vetel\u00e9slist\u00e1t \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze, a t\u00f6meget m\u00e9gis igyekezett nyugalomra inteni, a kommunista b\u00edr\u00f3s\u00e1g ennek ellen\u00e9re izgat\u00e1s\u00e9rt \u00edt\u00e9lte h\u00e1rom \u00e9vre. A N\u00e9pszabads\u00e1g akkori tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa szerint fegyveres szervezked\u00e9sben \u00e9s lak\u00e1sok kifoszt\u00e1s\u00e1ban vett r\u00e9szt a „horthysta katonatiszt”. T\u00f3th Eszter Zs\u00f3fia, a VERITAS T\u00f6rt\u00e9netkutat\u00f3 Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos f\u00f5munkat\u00e1rsa T\u00f3th Eszter Zs\u00f3fia, a VERITAS T\u00f6rt\u00e9netkutat\u00f3 Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos f\u00f5munkat\u00e1rsa a vid\u00e9ki n\u00f5k szempontj\u00e1b\u00f3l mutatta be a forradalmat, hangs\u00falyozva, hogy az Eml\u00e9kpont vas\u00e1rnap bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u00f5 k\u00f6tete, amelyben a h\u00f3dmez\u00f5v\u00e1s\u00e1rhelyi k\u00f6zgy\u00fbjtem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeinek az \u00f6tvenhatoos v\u00e1s\u00e1rhelyiekkel k\u00e9sztettek interj\u00fait adj\u00e1k k\u00f6zre, j\u00f3l illusztr\u00e1lja ezt a szempontot. Mint elmondta: kevesebb n\u00f5 v\u00e1llalta a harcokban a fegyveres r\u00e9szv\u00e9telt, viszont sokan \u00e1poltak sebes\u00fclteket. Az eml\u00edtett k\u00f6tetben olvashat\u00f3 Aranyossy Ildik\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete, aki az\u00e9rt nem tanulhatott tov\u00e1bb, mert verset mondott a v\u00e1rosi megmozdul\u00e1son \u00e9s \u00e9desapj\u00e1t sem tal\u00e1lt\u00e1k el\u00e9g h\u00fbnek a szocialista hatalomhoz. Pallagi M\u00e1ria t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Pallagi M\u00e1ria kecskem\u00e9ti t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9desapja, Pallagi S\u00e1ndor t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t ismertette, aki b\u00e1r r\u00f6plapokat ford\u00edtott oroszra \u00e9s fegyvereket sz\u00e1ll\u00edtott, hogy azok biztons\u00e1gba ker\u00fcljenek, t\u00f6bb \u00e9vre beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u00e9s egyetemi tanulm\u00e1nyait t\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl utols\u00f3nak, 1967-ben fejezhette be, \u00e9s k\u00e9s\u00f5bb is megakad\u00e1lyozt\u00e1k f\u00f5m\u00e9rn\u00f6ki kinevez\u00e9s\u00e9t. Filep Tibor t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz – A paraszti t\u00e1rsadalom szenvedett a legt\u00f6bbet a kommunista gazdas\u00e1gi politika miatt – fejtette ki Filep Tibor t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, aki az \u00f6tvenhatos debreceni \u00e9s Hajd\u00fa megyei esem\u00e9nyeket ismertette a konferenci\u00e1n. Mint elmondta, okt\u00f3ber 23-\u00e1n d\u00e9lel\u00f5tt a c\u00edvisv\u00e1ros egyetemist\u00e1i t\u00fcntettek, hogy a helyi p\u00e1rtlap nyomtassa ki k\u00f6vetel\u00e9seiket, \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n m\u00e1r az utc\u00e1n volt a 20 pontot tartalmaz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nkiad\u00e1s. A fiatalok felkerest\u00e9k a k\u00f6rnyez\u00f5 kistelep\u00fcl\u00e9seket, hogy seg\u00edtsenek a k\u00f6zs\u00e9gekben a forradalmi bizotts\u00e1gok megalak\u00edt\u00e1s\u00e1t. Erd\u00e9sz \u00c1d\u00e1m, a Magyar Nemzeti Lev\u00e9lt\u00e1r B\u00e9k\u00e9s Megyei Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak igazgat\u00f3ja Erd\u00e9sz \u00c1d\u00e1m, a Magyar Nemzeti Lev\u00e9lt\u00e1r B\u00e9k\u00e9s Megyei Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak igazgat\u00f3ja a gyulai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekr\u00f5l tartott el\u00f5ad\u00e1s\u00e1ban sz\u00f3lt N\u00e1dh\u00e1zi J\u00e1nosr\u00f3l, aki a v\u00e1rosi tan\u00e1cs el\u00f5tt \u00f6sszegy\u00fblt nyolc-kilencezer f\u00f5s t\u00f6meg el\u00f5tt tartott besz\u00e9d\u00e9ben a forradalom mellett tett hitet, \u00f6sszefog\u00e1sra buzd\u00edtott, de a felsz\u00f3lal\u00e1s v\u00e9g\u00e9n m\u00e9rs\u00e9kletre intette6a jelenl\u00e9v\u00f5ket. A t\u00f6meg meg\u00e9rezhette saj\u00e1t maga hatalm\u00e1t, s ez volt a forradalom siker\u00e9nek titka. Hajagos Csaba, a kecskem\u00e9ti Katona J\u00f3zsef M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-muzeol\u00f3gusa Hajagos Csaba, a kecskem\u00e9ti Katona J\u00f3zsef M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-muzeol\u00f3gusa a k\u00f6mp\u00f6ci T\u00fari Mih\u00e1ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t ismertette, akit azzal v\u00e1doltak – alaptalanul -, hogy Kiskunmajs\u00e1n agyonverte a N\u00e9gusk\u00e9nt ismert Nem\u00e9nyi J\u00f3zsefet. T\u00farit 1956 november\u00e9ben el\u00f5\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd a pufajk\u00e1sok Szegedre sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahonnan intern\u00e1l\u00f3 t\u00e1borba ker\u00fclt. V\u00e1d al\u00e1 helyezt\u00e9k \u00e9s az akkor huszonh\u00e9t \u00e9ves fiatalembert \u00e9letfogytiglanra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. 1972-ben szabadult, s b\u00e1r a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u00f5en polg\u00e1rmesternek is megv\u00e1lasztott\u00e1k, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig nem siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy \u00edt\u00e9let\u00e9t semmisnek nyilv\u00e1n\u00edts\u00e1k. Korn\u00e9li Be\u00e1ta t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Korn\u00e9li Be\u00e1ta t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz az 1956-os szuezi helyzetet elemezve elmondta: az egyiptomi ter\u00fcleten l\u00e9v\u00f5, az addig angolok \u00e9s franci\u00e1k \u00e1ltal m\u00fbk\u00f6dtetett csatorn\u00e1t Nasszer eln\u00f6k \u00e1llamos\u00edtotta, mivel az Egyes\u00fclt \u00c1llamok visszavonta az asszu\u00e1ni g\u00e1t finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra tett aj\u00e1nlat\u00e1t. A franci\u00e1k \u00e9s britek Izraellel k\u00f6t\u00f6ttek titkos sz\u00f6vets\u00e9get, hogy fegyverrel szerezhess\u00e9k vissza a fennhat\u00f3s\u00e1got a csatorna felett, azonban az USA gazdas\u00e1gi eszk\u00f6z\u00f6kkel r\u00e1b\u00edrta a briteket \u00e9s franci\u00e1kat a t\u00e1mad\u00e1s besz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re. Az el\u00f5ad\u00f3 hozz\u00e1tette: Eisenhower amerikai eln\u00f6k – aki azokban a napokban eln\u00f6ki kamp\u00e1ny\u00e1nak finis\u00e9ben ink\u00e1bb a b\u00e9ke, mint a h\u00e1bor\u00fa h\u00edv\u00e9nek mutatkozott – annak idej\u00e9n nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette, hogy nem c\u00e9lja K\u00f6z\u00e9p-Kelet Eur\u00f3p\u00e1ban beavatkozni, az \u00f5 \u00e9rdek\u00fcl a jaltai konferenci\u00e1n megk\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1s megtart\u00e1sa. Nagy Gy\u00f6ngyi, az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze Nagy Gy\u00f6ngyi, az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze a k\u00f6zgy\u00fbjtem\u00e9nyben vas\u00e1rnap bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u00f5 interj\u00fak\u00f6tet elk\u00e9szt\u00e9s\u00e9nek tapasztalatait \u00f6sszegezte. Mint kifejtette, huszonh\u00e1rom interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtettek az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei, azonban ez a munka a huszonnegyedik \u00f3r\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt, amelyet jelez az is, hogy a k\u00f6tet \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa idej\u00e9n hunyt el az egyik interj\u00faalany, F\u00f6ldesi Ferenc, a Bethlen-gimn\u00e1zium egykori igazgat\u00f3ja. Mikl\u00f3s P\u00e9ter, az Eml\u00e9kpont int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u00f5je hozz\u00e1tette: sz\u00ednvonalas munka sz\u00fcletett, amely \u00f6tven, vagy sz\u00e1z \u00e9v m\u00falva forr\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1lhat a j\u00f6v\u00f5 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz kutat\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra. Zeman Ferenc, az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze Zeman Ferenc, az Eml\u00e9kpont t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze az egyik v\u00e1s\u00e1rhelyi forradalmi vezet\u00f5 Erdei Istv\u00e1n \u00e9s t\u00e1rsainak per\u00e9t feldolgoz\u00f3 kutat\u00e1sait ismertette. A perben tizenegyen ker\u00fcltek a v\u00e1dlottak padj\u00e1ra, miut\u00e1n 125 tan\u00fat hallgattak meg a nyomoz\u00e1s sor\u00e1n. Az 1958-ban kezd\u00f5d\u00f6tt perben 115 tan\u00fat hallgatott meg a b\u00edr\u00f3s\u00e1g a z\u00e1rt t\u00e1rgyal\u00e1son, amely v\u00e9g\u00e9n k\u00e9t felment\u00e9s sz\u00fcletett, a tan\u00e1cs v\u00e9grehajt\u00f3 bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6k\u00e9nek, T\u00f6r\u00f6k Istv\u00e1nnak a hatalommeg bocs\u00e1tott, \u00f5 k\u00e9s\u00f5bb MSZMP-tag lett \u00e9s t\u00f6bb v\u00e1rosi nagyv\u00e1llalatot ir\u00e1ny\u00edthatott, m\u00edg Eke K\u00e1roly eset\u00e9ben a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k botl\u00e1snak tudta be az \u00f6tvenhatos esem\u00e9nyekben val\u00f3 k\u00f6zrem\u00fbk\u00f6d\u00e9st. Erdei t\u00f6bbi t\u00e1rsa megb\u00e1n\u00e1st tan\u00fas\u00edtott, \u00edgy \u00f5k enyh\u00e9bb \u00edt\u00e9letben r\u00e9szes\u00fcltek, azonban Erdeit, aki ki\u00e1llt elvei mellett – nyolc \u00e9v szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00e9s teljes vagyonelkobz\u00e1sra b\u00fcntett\u00e9k. Guly\u00e1s Martin, a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1g\u00e1nak kutat\u00f3ja, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem doktorandusza Guly\u00e1s Martin, a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1g\u00e1nak kutat\u00f3ja, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem doktorandusza az \u00fczemi munk\u00e1stan\u00e1csokr\u00f3l v\u00e9gzett kutat\u00e1sair\u00f3l sz\u00e1molt be a konferencia z\u00e1r\u00f3 el\u00f5ad\u00e1s\u00e1n. 2100 munk\u00e1stan\u00e1cs 28 ezer taggal m\u00fbk\u00f6d\u00f6tt orsz\u00e1gszerte, a tagok fele Budapesten v\u00e9gezte tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, amely a k\u00f6zponti hatalom m\u00fbk\u00f6d\u00e9s\u00e9nek megsz\u00fbn\u00e9se miatt az \u00f6nkorm\u00e1nyz\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9vel vitte tov\u00e1bb a termel\u00f5 \u00fczemek m\u00fbk\u00f6dtet\u00e9s\u00e9t. Az el\u00f5ad\u00f3 hozz\u00e1tette: a munk\u00e1stan\u00e1csok voltak azok, amelyek 1956. november 4-\u00e9t k\u00f6vet\u00f5en a nemzeti ellen\u00e1ll\u00e1s gerinc\u00e9t adt\u00e1k. A konferenci\u00e1r\u00f3l a K\u00f6zm\u00e9dia az M1-es csatorn\u00e1n sz\u00e1molt be:<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
1956 minden \u00e1rnyalat\u00e1t bemutatt\u00e1k az Eml\u00e9kpont konferenci\u00e1j\u00e1n- \u00d6r\u00f6m sz\u00e1momra, hogy sz\u00fcl\u00f5v\u00e1rosom ilyen rangos t\u00f6rt\u00e9nelmi konferenci\u00e1nak adhat otthont – jelentette ki Juh\u00e1sz T\u00fcnde Csongr\u00e1d megyei korm\u00e1nymegb\u00edzott a Pokol \u00e9s menny. M\u00e9lys\u00e9gek \u00e9s magass\u00e1gok az 1956-os forradalomban c\u00edm\u00fb konferencia r\u00e9sztvev\u00f5it k\u00f6sz\u00f6ntve p\u00e9nteken az Eml\u00e9kpont el\u00f5ad\u00f3term\u00e9ben, ahol az orsz\u00e1gos szakmai szervezetek – mint p\u00e9ld\u00e1ul a Nemzeti Eml\u00e9kezet Bizotts\u00e1ga, […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12,8,15],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6304"}],"collection":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6304"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6304\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6304"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6304"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/emlekpont.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6304"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}