Az Emlékpont 2013-ban létrehozott kiállítása, a Rákosi börtöneit bemutató tárlat szerdán a kilencedik helyszínén, a berettyóújfalui Bihari Múzeumban nyílt meg. A vernisszázson Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi közgyűjtemény vezetője emlékeztetett: Rákosi diktatúrájának idején mintegy egymillió személlyel szemben indítottak eljárást, s ezeket számos elmarasztaló ítélet követte. A számos kivégzés mellett több százezren kerültek börtönökbe, internáló táborokba, amelyeknek világa nem volt ismeretlen Rákosi előtt sem.
Az, hogy Magyarország a második világháborút követően a szovjet megszállási övezet része lesz, még a fegyverek ropogása idején eldőlt, a szovjet megszálló hatalom térnyerését és uralmát az itt lévő idegen hadsereg mellett a több ezres létszámmal kialakított politikai elnyomó szervezett, az Államvédelmi Hatóság volt hivatott biztosítani. A diktatúra nem tűrte a szabadságot és politikai pluralizmust, s ezek szószólóit rácsok mögé juttatták.
Az Emlékpont munkatársai, Mészáros Tamás és Vincze Gábor történészek a kiállítás háttéranyagát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának és más közgyűjtemények anyagában végzett kutatások alapján állították össze, míg a bemutatásra kerülő cella felszerelési tárgyait a szegedi Csillag Börtön bocsátotta a szakemberek rendelkezésére.
A bemutatásra kerülő zárka mérete megegyezik annak a helyiségnek a méretével, ahol Rákosi a két világháború között kommunista szervezkedés miatt raboskodott több mint tíz éven át, míg a bitófa – amelyet az 1960-as évektől használtak rendeltetésszerűen – szintén a szegedi büntetésvégrehajtási intézményből került a kiállításba.
– Börtönné változtatni egész Magyarországot, ez volt Rákosi célja – idézte Miklós Péter a kiállítás egyik létrehozóját, Vincze Gábort, rámutatva: aki másfél évtizedet tölt el egy büntetésvégrehajtási intézményben, személyiségtorzulást szenved el, amelyet Rákosi esetében tovább fokoztak a börtönévek után a Szovjetunióban eltöltött évek, a politikai szocializálódásának moszkvai időszaka. Ez motiválta, hogy a hálózati gondolkodás útján, a maffia módszereivel, a titkosszolgálatok eszközeit felhasználva tartson szoros ellenőrzése alatt egy egész országot.
– A Rákosi diktatúra módszerei 1956 után újra működésbe léptek – jelentette ki Miklós Péter, felidézve, hogy a Kádár János irányításával végrehajtott megtorlás ugyanezeket az eszközöket alkalmazta céljai megvalósításában. S bár a diktatúra 1963-at követően felpuhult, az alkalmazott módszerek kiváltotta félelem élménye rögzült és általa kialakult a „szocialista embertípus”, aki nem mer gondolkodni és kezdeményezni.