Tévhitek és élet közeli történetek a második világháborúrólAz év elsõ történelmi szabadegyetemén dr. Pihurik Judit egyetemi adjunktus elõadása a hetven évvel ezelõtti doni katasztrófa évfordulójához kapcsolódott. A Szegedi Tudományegyetem történésze elõadásában fõként azokat a témákat emelte ki Magyarország második világháborús szerepvállalásával kapcsolatban, melyekrõl máig számos tévhit él.Az Emlékpont soron következõ történelmi szabadegyetemének, Magyarország a második világháborúban címû elõadása számos témát érintett. Dr. Pihurik Judit, az SZTE Bölcsészettudományi Kar adjunktusa elõadásában életközelibb, fõként a kortársak naplói és visszaemlékezései alapján nyugvó, árnyaltabb képet kívánt kialakítani Magyarország második világháborús szerepvállalásáról, kiemelve azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban máig számos tévhit él. Ilyen tévhit például, hogy Magyarország hadba lépése, 1941 júniusában nem volt német elvárás, ez csak jóval késõbb 1942. januárjától fogalmazódhatott volna meg presszióként, de ekkorra már Magyarország fegyveresen szerepet vállalt a Szovjetunió elleni háborúban. Számos tévhit kapcsolódik a 70 éve történt a doni összeomláshoz is. Zsúfolásig megtelt az Emlékpont Galériája Pihurik Judit elõadásán – A második magyar hadsereg vesztesége a másik ilyen. Nem meghalni küldték õket, az ország viszonyaihoz képest jó felszereléssel, ez azzal járt, hogy az itthon maradottakat valósággal elvetkõztették. Nem is volt három hadsereg, csak egy, amit végül is kiküldtek. A veszteséget tekintve is meglehetõsen biztos adatokkal rendelkezünk, a köztudatban nagyon túlzó számok jelentek meg. A második magyar hadsereg véres vesztesége körülbelül 96 ezer volt, 1943. január – februárjában. Közülük 42 ezer volt az áldozatok száma, 26 ezer, akik fogságba estek és 28 ezernél valamivel több sebesültet hazaszállítottak – mondta Pihurik Judit.A téma feldolgozásához az elõadó 150 fellelhetõ forrást, naplót és visszaemlékezést tanulmányozott át, amelyek melyek kellõ forráskritika alkalmazásával fontos dokumentumoknak tekinthetõk. Pihurik Judit egyetemi adjunktus fontosnak tartja, hogy az olvasó tisztában legyen azzal: az egyéni elbeszélések a közös történet részei, együtt alkotják a “történelmet” – de nem az “egyetlen igaz” verziót tartalmazzák.Az elõadás résztvevõi számos fotódokumentumot is láthattak a második magyar hadsereg életképeibõl: tábori misét, temetést, naplót író katonát.Forrás: Vásárhelyi Televízió
