A keresztes lovagok az Emlékpontban Folytatódott az Emlékpont történelemi szabadegyeteme, melynek keretében Hunyadi Zsolt arra hívta fel az érdeklõdõk figyelmét, hogy az utóbbi három évtizedben forradalmi változás ment végbe a keresztes hadjáratok értelmezésében. A keresztes lovagok korába kalauzolta el az érdeklõdõket Hunyadi Zsolt az Emlékpontban. A történész ugyanis a keresztes hadjáratokról és Magyarország abban vállalt szerepérõl tartott elõadást. – Régebben csak azokat a hadjáratokat tekintették keresztes hadjáratnak, melyek a Szentföldre vezettek. A nyolcvanas évektõl azonban, amikor megjelentek az úgynevezett pluralisták, térben és idõben is kitágult ez a téma. A definíciónak csak két eleme maradt meg: egyrészt a pápa hívására történtek, másrészt speciális bûnbocsánat ígérte mellett mûködtek ezek a hadjáratok. Innentõl kezdve nemcsak a Szentföldre irányuló, hanem például az északi szlávok elleni hadjáratokat, de még a politikai keresztes hadjáratokat is ide sorolták- mondta Hunyadi Zsolt, a SZTE-BTK Történeti Intézetének adjunktusa. Az új nézõpont Magyarország vonatkozásában is jelentõs változásokat hozott, hiszen így hadjáratainak sora is kibõvült. Míg korábban nyolc hadjáratról beszéltek, addig ez a szám a korai idõszakban, vagyis az Árpád-kor végéig húsz fölé emelkedett. Az elõadó célja az volt, hogy ezen a területen is szembeállítsa a korábbi kutatások eredményét a legújabb felfedezésekkel.- Ma már fõleg az András-féle keresztes hadjáratot egészen másként ítéljük meg. A 80-as évekig hol szarkasztikus, hol ironikus felhangokkal kísérte ezt a történetírás. Volt, aki mindezt szentföldi turizmusnak tekintette, de olyan is akadt, aki úgy ítélte meg, hogy ezzel beálltunk a nagy nemzetek sorába és mi is eljutottunk a Szentföldre. De a mai történetírás világosan látja és hangsúlyozza, hogy fontos szerepe volt, nemcsak az ötödik hadjárat során, hanem általában a keresztes eszme kelet-európai elterjedésében, illetve a magyar királyság térképre vitelében is. Onnantól kezdve a nagy nemzetek is pontosan tudták, hogy ez az ország is kiveszi ebbõl a részét – tette hozzá Hunyadi Zsolt.A szakember ugyanakkor arról is beszélt, hogy a keresztes hadjáratok elején a kereszténység nem gyökerezett meg annyira hazánkban, mint azt sokan hitték és emiatt az átvonuló hadak féltek. Ezért a magyarországi szakaszt legalább akkora veszély kísérte, mint a Balkánon való átkelést. Míg az elsõ két hadjárat idején Magyarországnak csupán passzív szerep jutott, addig a harmadiktól komolyan bekapcsolódott menetébe. III. Béla letette a keresztes esküt, melynek teljesítését halála megakadályozta, de onnantól terjedt el az a pápai intézkedés, hogy ilyenkor az eskü átszáll az utódokra, akiknek azt be kell teljesíteniük. Forrás: Vásárhelyi Televízió
