Hétköznapok Rákosi börtöneiben és internálótáboraibanRendhagyó tanóra az ötvenes évek szenvedéseinek színtereirõl “Ne csak õrizz, hanem gyûlölj is!” – hirdette a váci fegyház ávh-ás õreinek szobafelirata, és a hatalom “szobrászmesterei” könnyûszerrel formázták a rabok testét azzá, amire szánták õket: uniformizált számok tömegévé, amikbõl ½egyszerûen½ kiönthetõ vagy kiverhetõ volt a vallomás. A Rákosi-diktatúra börtöneinek és internálótáborainak kegyetlen viszonyairól Bank Barbara történész tart rendhagyó történelemórát március 27-én, szerdán délelõtt 10 órakor az Emlékpontban. 1948 és 1953 között minden második magyar családban volt olyan, akit valami miatt megfigyelés alatt tartott a kommunista diktatúra, vélt vagy valós ellenfeleit pedig a legdurvább eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni a rendszer. Az elszigetelésre nemcsak fegyházakat és börtönöket, hanem internáló- és kényszermunkatáborokat is fenntartott. A hatalom tömegesen gyûjtette össze a számára politikailag veszélyesnek vagy “kártékonynak” feltételezett “ellenfeleit” vagy embercsoportjait az erre a célra létrehozott, és mûködtetett külön fegyveres rendfenntartó testülettel. 1950-ben az ÁVH több büntetés-végrehajtási intézményt is átvett a Belügyminisztériumtól, amelyek mellé megkapta az engedélyt, a saját mûködtetésû internálótáborok létrehozásához is. Az irányítása alá tartozott a kistarcsai gyûjtõ- és internálótábor, majd felépíttették az internáltakkal a recski, tiszalöki, kazincbarcikai, bernátkúti és sajóbábonyi internálótáborokat. Argejó Éva történész A hatalomnak alávetett test címû tanulmányában részletesen ír az állambiztonságiak fogva tartottakkal ûzött ½játékáról½ és módszereirõl. A “begyûjtött” rabok megtörésének nem pusztán a fájdalom okozása volt a célja, sokkal inkább a testük feletti hatalom folyamatos demonstrálása. A rendszer nemcsak megtûrte, de szinte elõírta a foglyokkal való kegyetlenkedést. A Gyûjtõfogház parancsnoka például az alábbiakat mondta: “Vegyék tudomásul, nem kell a testükkel elszámolnunk, legfeljebb a néhány vödör mész elõteremtése okozhat gondot.” Miután a verést államvédelmi módszerként engedélyezték az ÁVH-nál, a kihallgatások során és a börtönökben a legdrasztikusabb túlkapások történtek, melynek következtében emberek százai megnyomorodtak, vagy meghaltak. A testi kínzásokkal pedig felértek az állambiztonsági tisztek lelki gyötrései is. A Rákosi-rendszer terroruralmának különlegesen aljas világát Bank Barbara, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze mutatja be az Emlékpont rendhagyó történelemóráján résztvevõ diákoknak holnap délelõtt 10 órától a közgyûjtemény elõadótermében.
