½Szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belõle½A 20 éve elhunyt Antall Józsefre emlékeznek Hódmezõvásárhelyen Antall József miniszterelnök (1932-1993) halálának 20. évfordulója alkalmából emlékezõ beszélgetést rendez Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Emlékpont december 4-én szerdán délelõtt 10 órától a Városháza dísztermében. Az elsõ szabadon választott magyar parlament miniszterelnökének politikai életútját és szellemi örökségét kabinetjének egykori tagjai és párttársai idézik meg. A beszélgetésen részt vesz Balsai István alkotmánybíró, Kulin Ferenc irodalomtörténész és Marinovich Endre, az Antall József Baráti Társaság elnöke. Moderátor Juhász Judit, az Antall József Baráti Társaság elnökségi tagja. Magyarország rendszerváltás utáni elsõ kormányfõjének politikusi pályájára döntõ hatással volt édesapja, aki az 1945 elõtti Kisgazdapárt tagja volt, s mint köztisztviselõ, a második világháború vészterhes éveiben üldözöttek tízezreinek lengyel menekülteknek és bujkáló zsidóknak segített. Az 1932-ben születetett Antall József, mint fiatal tanár ½került be a történelembe½ az 1956-os forradalom idején. Már ekkor határozott elképzelései voltak a jövõrõl, célja a demokratikus, többpártrendszerû Magyarország megteremtése volt. Politikai magatartása, a magyar szabadság melletti kiállása miatt áthelyezték, majd 1959-ben eltanácsolták a tanári pályától, így könyvtáros, muzeológus és kutató történész lett a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A közgyûjteményben és annak élén eltöltött évtizedei alatt az intézetet világhírû kutatómûhellyé fejlesztette és munkát biztosított számos olyan embereknek, akiket a rendszer üldözött. Az 1987-ben megalakult Magyar Demokrata Fórum felismerte benne a nagy képességû politikust, és elnökké választotta. Antall József a hódmezõvásárhelyi II. világháborús emlékmû avatásán 1992-ben Az 1990-es, elsõ szabad választások után nemcsak Magyarország, hanem lélekben a nemzet, 15 millió magyar miniszterelnöke is lett. Elsõdlegesnek a nemzet iránti szolgálatot tekintette és ez alá rendelt mindent. Vallotta, hogy “egy politikusnál elsõdlegesen az a mérték, hogy az ország érdekében mit tesz, s ezen belül természetesen vannak olyan politikai és morális normák, amelyeket meg kell tartania.” Kormányzása alatt zajlott le a szovjet csapatok kivonása, vagyis az ország szuverenitásának visszaszerzése. A külpolitikában a térségben egyedülálló nemzetközi elismertségre tett szert. Bevezette az országot az összeurópai intézményrendszerekbe és megalapozta Magyarország euro-atlanti orientációját. Eközben itthon politikai válságok egész sorával is kellett megküzdenie, melyek rendezésében kimagasló kompromisszumkészségérõl tett tanúbizonyságot. A haza érdekében vívott áldozatos küzdelmének súlyos betegsége vetett véget, 1993. december 12-én 62 éves korában hunyt el.
