Normann hódítás az EmlékpontbanAz angol hûbériséggel folytatódik a történelmi szabadegyetem A 10-13. század Angliájába kalauzolja dr. Szántó Richárd történész, egyetemi docens az Emlékpont történelemi szabadegyetemének hallgatóságát január 15-én, szerdán 17 órakor kezdõdõ elõadásán. 1066-ban Hódító Vilmos angliai partraszállásával új hatalom emelkedett fel Nyugat-Európában, a normannok új hûbéri berendezkedést valósítottak meg a meghódított szigetországban. Az 1066. évben jelentõs fordulat következett be Nyugat-Európa történelmében, amelynek következtében új hatalom emelkedett fel Európa nyugati partjai mentén. Hódító Vilmos és normann hûbéresei meghódították Angliát. Vilmos teljesen új berendezkedést valósított meg a meghódított országban, amelyet saját Normann Hercegségével kapcsolt össze. Az elõadás az anglo-normann hûbériség kialakulását és az angliai normann berendezkedést ismerteti. A hûbériség a feudalizmusra – különösen Nyugat-Európában – jellemzõ, az uralkodó osztályon belüli függési rendszer. E alá-fölérendeltségi viszonyról a mai napig úgy beszélnek, amely eleve magában hordozza a hûbéresek függetlenedését, a központi hatalom meggyengülését – olvasható a Rubicon történelmi folyóirat e témában megjelent tanulmányában. E klisének kivalló ellenpéldája az erõs angol állam. Hódító Vilmos és utódai a hûbéri-vazallusi lekötelezés olyan rendszerét építették ki, amely egyedülálló módon mindig a király szolgálatában állott.
